Gyógyító víz tanösvény

A tematikus tanösvények érdekes, izgalmas formában mutatják be Balf település történetét, látnivalóit. A tanösvények külön-külön is bejárhatók, de akár egyetlen sétára is felfűzhetők az állomások. Vigye magával a telefonját is, hiszen mobilapplikációnkban további érdekességeket olvashat. (Ezeket a tartalmakat a kihelyezett táblákon található QR kódok beolvasásával érheti el). Élvezze a kellemes sétát, gazdagodjon új ismeretekkel és a végén válaszolja meg a kvízkérdéseket telefonján keresztül, vagy a balfi látogatóközpont információs terminálján.

Tudta?

Tipp!

A megújult gyógyhelyi központ emlékművei

Európai Uniós támogatással megújult Sopron-Balf gyógyhelyi központja. A fejlesztésnek köszönhetően a gyógyhelyre érkező turistákat immár attraktív üdülőhelyi központ és látogatóbarát infrastruktúra fogadja. A buszállomás és környezetének rendezésével vonzó közösségi tér jött létre, bővült a zöldfelületek nagysága, energiatakarékos közvilágítás épült ki és a terület akadálymentesítése is megvalósult. A biztonságos gyalogos közlekedést gyalogátkelőhely szolgálja.

Fotó: I. világháborús emlékmű

Az I. világháborúban 44 balfi lakos vesztette életét: az emlékmű a településről bevonult katonáknak állít emléket.

Fotó: II. világháborús emlékmű

A II. világháborúban 142 balfi lakos halt meg. A háborús vereség után 1185 német ajkú balfi lakost telepítettek ki a községből, az üresen maradt házakba a Rábaközből érkeztek nincstelen zsellérek. A német és magyar nyelvű II. Világháborús emlékmű így egyben kitelepítési emlékmű is, amelyet Kovács György szobrászművész alkotott 1993-ban.

A halott katonák nevét felsoroló emlékmű alatt nyitott könyv látható német és magyar nyelvű felirattal: „Zum Gedenken den Opfern des 2.Weltkriges aus Wolfs und denen die am 1. und 14. Mai 1946. ihre Heimat verlassen Mussen. / A II. világháború balfi áldozatainak és azok emlékére, akik 1946. május 12. és 14. között szülőföldjük elhagyására kényszerültek.”

„Súlyos betegen jöttem, egészségesen távoztam.” – olvasható a kastélyszálló teraszán kihelyezett egyik hálaadó táblán (1907-ből)

A balfi gyógyfürdő – köszönhetően az itt feltörő több kénsavas gyógyforrásnak – már a római korban is ismert volt: régészeti kutatások szerint i. u. 180 körül is élénk fürdőélet folyt ezen a vidéken.

Sopron lakói a középkortól használták fürdőzésre a várostól mindössze néhány kilométerre található balfi gyógyvizet. A 14-15. században a forrásokat elhanyagolták, és csak a 16. században kezdték ismét használatba venni: a kutak felújítására bécsi szakembereket hívtak, felkérve őket egy olyan vezetékrendszer megépítésére, amely megakadályozza a kénes víz elszivárgását.

Az 1560-as években emelték az első fürdőházat (egy fabódét) és külön izzasztófürdőt, amely a főnemesi körökben is népszerűvé vált. A balfi volt az első olyan fürdőlétesítmény az országban, amely – I. Ferdinánd magyar király különengedélye alapján – belépőt szedhetett. A fürdő májustól szeptemberig működött. Fürdőmestert, csapkezelőt és csontkovácsot is alkalmaztak. A kínálat folyamatosan bővült. 1588-ban már 8 fürdőépület várta a vendégeket, a közös fürdő és a kádfürdő mellett többféle gyógyszolgáltatást – masszázst, köpölyözést, piócázást – kínáltak; a fürdővendégek száma így egyre növekedett. A 18. század közepén az ivókúrát is bevezették, és barokk vendégfogadó (mai kastélyszálló) létesült. A 19. században a fürdő fejlődését a vasút kiépülése is nagyban segítette: e század közepén az emeletes fürdőház földszintjén 14 fürdőkamra működött 23 horgany és 14 fából készült fürdőkáddal, az emeleten pedig 11 lakószobát alakítottak ki a vendégek részére.

1898-ban Dr. Wosinski István ezredorvos megvásárolta Sopron királyi várostól a fürdőépületeket és számos fejlesztést, modernizációt hajtott végre. A fürdőház egy részét zárt és fűtött folyosókkal téli használatra is alkalmassá tette. Öt különböző összetételű forrást használtak fürdésre és ivókúraként, de a Fertő gyógyhatású iszapját is alkalmazták a kezelésekben. A mai szoláriumokhoz hasonló villamos és fényfürdőket használtak, bevezették az ún. Reitler-féle szárazlevegő-fürdőt is. E fejlesztéseknek köszönhetően Balf az Osztrák-Magyar Monarchia egyik elsőrangú fürdőhelyévé vált. Dr. Wosinski István az epilepsziásoknak gyógyintézetet, a munkásoknak 100 ágyas szanatóriumot, a szegényeknek kollégiumot építtetett: az intézményben reumás katonák és munkások (főként bányászok) gyógyulhattak, emellett fizető fürdővendégeket is fogadtak. A pácienseket tenisz- és krikettpálya, zenecsarnok, kávéház szórakoztatta.

A II. világháborúban megrongálódott épületeket az államosítást követően újították fel. A hatemeletes, 650 ágyas gyógyfürdőkórház építése 1971-ben Kun Attila Ybl-díjas építész tervei alapján kezdődött el, átadására 1975-ben került sor. Ebben az évben nyilvánították gyógyvízzé a balfi kénes források vizét. 2004-ben további bővítésként egy kisebb wellness részleggel gazdagodott a gyógyfürdőkórház. A létesítmény 2013-tól a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet része.

A mai Balfi Gyógyfürdőkórház három egységből áll: kórház és szanatórium, gyógy-kastélyszálló és gyógyfürdő alkotja a létesítményegyüttest.

Gyógyfürdő

A gyógyfürdőben jelenleg egy 28°C-os úszómedence és egy 34°C-os gyógymedence található. A fürdő balneológiai kezeléseket – így pl. gyógyvizes gyógymedencét, kádfürdőt, súlyfürdőt, szénsavas fürdőt, orvosi gyógymasszázst, víz alatti vízsugármasszázst, víz alatti csoportos gyógytornát, iszapkezelést – és wellness szolgáltatásokat (pl. pezsgőfürdő, szénsavas-kénes kádfürdő, illóolajos kádfürdő, Kneipp-féle vízgyógyászati részleg, különböző pakolások) is kínál. Kiegészítő terápiaként a balfi víz ivókúraként alkalmazható.

Szanatórium

A balfi szanatórium mozgásszervi rehabilitációs osztályán fekvő- és járóbeteg ellátás is folyik, összesen 160 ággyal. Az ellátás háziorvosi, szakorvosi beutalóval vagy a műtétet végző kórház rehabilitációs utógondozási javaslata alapján vehető igénybe. A fürdőgyógyászati szolgáltatások mellett fizioterápiás kezelések is elérhetők. Kondicionáló gépekkel, ízületi mozgatókészülékekkel, szobakerékpárokkal felszerelt tornateremben egyéni és csoportos torna végezhető, gyógytornász segítségével.

Gyógy-kastélyszálló

Az 1700-as években épült vendégfogadó napjainkban gyógy-kastélyszállóként működik. Az épületet a gyógyfürdőkórházzal üvegfolyosó köti össze, így a szállóvendégek télen is zárt kapcsolaton keresztül közelíthetik meg a fürdőt. A szállodában saját fürdőszobával ellátott szobákat, apartmanokat hoztak létre. Szalon, biliárdszoba, belső kert és étterem szolgálja ki a vendégigényeket az autentikus kastélyhangulatot árasztó enteriőrrel kialakított, antik bútorokkal felszerelt hotelban. A kastélyszálló teraszán az egykori vendégek hálaadó táblái láthatók.

Felhasznált irodalom: Güntner Péter, A balfi fürdő története (1865–1914), forrás: Soproni Szemle 1998. LII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM; Kincses Katalin, A soproni fürdők a kora újkorban, forrás: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ; Fürdőhely, ami akár Karlovy Vary is lehetett volna - Élmény Nektek (blog.hu); Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása; Soproni Erzsébet Oktató Kórház honlapja

Tudta?

Tipp!

Mitől lesz egy hely gyógyhely?

A gyógyhely megnevezés akkor használható egy terület megjelölésére, ha azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatala gyógyhellyé nyilvánította. A gyógyhely cím elnyerésének komoly (jogszabályban meghatározott) kritériumai vannak. Alapvető fontosságú valamely természetes gyógytényező – gyógyvíz, hévíz, ásványvíz, gyógygáz, gyógyiszap, különleges éghajlati (klimatikus) adottság, barlangi mikroklíma – megléte. Emellett rendelkezésre kell állnia a gyógytényező igénybevételéhez szükséges egészségügyi intézményi feltételeknek is, így például gyógyfürdőnek, gyógyszállónak, szanatóriumnak kell működnie a területen. Fontos kritérium továbbá a páciensek nyugalmát biztosító környezeti feltételek és infrastruktúra kiépültsége: ilyen követelmény a kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság és a fokozottan védett területnek megfelelő zajszint biztosítása, a zöldterületek rendezettsége, a pihenés infrastruktúrájának megléte (pl. közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások).

Fotó: A balfi fürdő parkja (készítette: Diebold Károly, 1939.)

A balfi gyógyfürdő első virágkora a 16-18. században

A balfi gyógyhely első virágkorát a 16-18. században élte. Bécsből hívott szakemberek új, a víz elszivárgását megakadályozó vízvezetéket építettek; 1650-ben fából készült fürdőház létesült. Az 1700-as évek elején megépült a barokk vendégfogadó (mai kastélyszálló) is.

A balfi fürdő jó üzletnek számított, hiszen I. Ferdinánd magyar király (1503-1564) engedélyével a létesítmény üzemeltetője már a 16. századtól belépődíjat szedhetett a fürdővendégektől.

Ekkor már személyzetet – fürdőmestert, csapkezelőt, csontkovácsot – is alkalmaztak a fürdőben. A "fürdős" feladata volt a fürdetés, a masszírozás, a piócázás és a köpölyözés. A fürdőmesternek szakvizsgával kellett rendelkeznie: ehhez orvosból, patikusból és fürdőmesterekből álló bizottság előtt kellett számot adnia tudományáról.

„Tilos a berúgás, nehogy gorombák legyenek részegségükben” – állt az alkalmazottak tízparancsolatában, amely a vendégkezelés módjára vonatkozó előírások mellett kitért például a higiénés feltételek biztosítására és a fürdőüzemeltetés fő követelményeire is.

Fotó: A kastélyszálló régen (készítette: Diebold Károly, 1939.)

A balfi gyógyfürdő hanyatlása

A 19. században a balfi gyógyhely két fő létesítményt foglalt magában: a fürdőházat és egy vendégházat, az ún. kocsmát. A fürdőépületben a földszinten kialakított fürdőkamrákban (fából készült kádakban) folyt a kezelés, míg az emeleten lakószobákat alakítottak ki: 14 fürdőkabin, egy társalgószoba, kazánház, 11 vendégszoba és két konyha állt rendelkezésre. A kocsma 18 vendégszobából állt; két istálló és egy mészárszék is tartozott hozzá.

A szálláslehetőségek körét bővítette, hogy a 19. század elején a balfiak fapadlóval burkolták földpadlós házaikat, hogy a fürdővendégeknek megfelelő színvonalú szobákat tudjanak kínálni.

A város ebben az időben haszonbérlőknek adta át a fürdő és a kocsma üzemeltetését (külön-külön), általában nyilvános árverés útján. A bérlők azonban nem törődtek a fürdő állapotával, nem valósították meg a szükséges fejlesztéseket, így a létesítmény állapota, színvonala hanyatlásnak indult. Egy 1850-es években kiadott fürdőkalauz is megjegyezte, hogy a balfi fürdőre ráférne egy alapos átalakítás, mivel a fürdő épülete, a források és a park is elhanyagolt állapotú, a fürdőnek nincs állandó fürdőorvosa, a víz melegítése korszerűtlen, nem megoldott a vendégek szórakoztatása, és naponta csak két társaskocsi köti össze a fürdőhelyet Sopron várossal. A városnak bejelentett panaszok szerint a vendégek nyugalmát zavarta a rágcsálók elszaporodása, a környéken megjelenő „gyanús elemek”, a fürdő előtti téren tartott vásárok zaja és kellemetlen szaga is.

Mindezen problémák hatására a fürdő látogatottsága csökkent, a balfi gyógyhely hanyatlásnak indult. A vendégszám visszaesése a „kocsma” bevételeire is negatív hatást gyakorolt, ezért ezt a létesítményt is egyre olcsóbban tudták csak bérbe adni. Emiatt a város úgy döntött, hogy az érvényben lévő szerződések lejárta után már egyben adja ki a két létesítményt és a bérleti szerződésben feltételként előírta a fürdőtelep teljes megújítását is. Emellett arra is kötelezte a bérlőt, hogy minden évben 100 ingyenes kádfürdő utalványt adjon át a városnak; ezeket az ingyenjegyeket a városi főorvos javaslatára Sopron polgármestere utalta ki a rászorulóknak.

Ezekkel a feltételekkel 1887-ben Kuntzi Mihály vette bérbe 25 évre a fürdőtelepet és az ivókúrákhoz használt savanyúvíz kutat. Az új bérlő azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a vállalt fejlesztéseket nem hajtotta végre, csalt a számlákkal és a bérleti díjat sem fizette meg. Pereskedés és hosszú alkudozás után végül a város felbontotta a bérleti szerződést. Ezután még két bérlő próbálta meg felvirágoztatni a balfi fürdőt, de ők sem jártak sikerrel. Így a város a fürdő eladása mellett döntött.

Fotó: Dr. Wosinszki István portréja (készítette: Diebold Károly, 1941.)

Fotó: Kastélyszálló (forrás: MúzeumDigitár)

A balfi fürdő második virágkora a 20. század elején

A balfi fürdő második virágkora Wosinszki István ezredorvosnak köszönhető, aki 1898-ban megvásárolta a létesítményt a várostól. A fürdőhely presztízsét nagyban növelte, hogy Wosinszki révén immár állandó orvosa is lett a fürdőnek. Az új tulajdonos néhány nappal a vásárlás után megszerezte a gyógyfürdői minősítést is: egy 1876-os törvény alapján ehhez belügyminisztériumi engedélyre volt szükség, az engedély megadását pedig olyan feltételekhez kötötték, mint fürdőorvos rendelkezésre állása az egész fürdőidény alatt, gyógyszertár létesítése, fürdőszabályzat megalkotása és megfelelő higiénés viszonyok biztosítása.

Wosinszki jelentős fejlesztéseket valósított meg a területen: új kutakat fúratott (így a korábbi kettő helyett már öt forrás szolgáltatta a gyógyvizet), fürdőkórházat, szanatóriumot, munkáspanziót építtetett; a fürdő egy részét téli használatra is alkalmassá tette. Bővült a gyógyfürdő kezelések kínálata, olyan új gyógyszolgáltatásokat vezettek be, mint a villamos fényfürdő, a villamos kénfürdő, a hideg és meleg vizű kénes tükörfürdők, a vasas lápfürdő, a kénes ásványvízfürdő vagy a Reitler-féle szárazlevegő-fürdő. Modern orvosi eszközöket vásároltak, röntgen-laboratóriumot rendeztek be. Bevezették a telefont, kiépítették a közvilágítást, tenisz- és krikettpályát, zenecsarnokot, kávéházat létesítettek, fürdő könyvtárat rendeztek be. A fürdőszállóban 42 szoba, a fürdőépület emeletén 16 szoba, az ún. „Bécsi” házban pedig 16 elegáns lakóegység várta a vendégeket. A város pedig felújíttatta a savanyúvíz kutat (amelyet nem értékesített, hanem saját tulajdonban tartott). Wosinszki a fürdő marketingjéről is gondoskodott, rendszeresen jelentetett meg kiadványokat a fürdőről, a kínált gyógyszolgáltatásokról. Nagy hírverés övezte a lítiumos palackozott gyógyvíz forgalomba hozatalát is.

Ezek a fejlesztések Balfot az ország, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik kedvelt fürdőhelyévé tették. A fürdő látogatottsága nagymértékben növekedett, egyre több lett a szállóvendég is. Ekkortájt ugyanis a jómódú polgárok szívesen töltötték szabadságukat (akár 4-6 hetet is) valamilyen gyógyfürdőben.

Az első világháború alatt reumás katonák, majd az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai, főként brennbergi bányászok gyógyultak a létesítményben, emellett a fürdő fizető vendégeket is fogadott. A második világháború során a fürdőtelep több épülete elpusztult vagy megrongálódott. A világháborút követő államosítás után lassan megindult az újjáépítés, több új kutat is fúrtak a fürdőlétesítmények megfelelő vízellátásának biztosítására. 1975-re elkészült a hatemeletes modern, 650 ágyas új szanatórium, ahol már 24 fős személyzet gondoskodott az ide érkező betegek gyógyításáról. 1984-ben a szolgáltatások köre jelentősen bővült: kádfürdő, termálmedence, szénsavas és elektromos fürdő, vízsugármasszázs, elektro- és mechanoterápiás kezelések álltak rendelkezésre.

A balfi gyógyfürdőt 2004-ben ismét felújították. A mai Balfi Gyógyfürdőkórház három egységből áll: kórház és szanatórium, gyógy-kastélyszálló és gyógyfürdő alkotja a létesítményegyüttest.

Felhasznált irodalom: Güntner Péter, A balfi fürdő története (1865–1914), forrás: Soproni Szemle 1998. LII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM; Fürdőhely, ami akár Karlovy Vary is lehetett volna - Élmény Nektek (blog.hu); Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítás

Fotó: A gyógyfürdőkórház napjainkban (forrás: www.gyogyfurdobalf.hu)

A Gyógyfürdőkórház napjainkban

Balf fő turisztikai vonzerejét jelenleg is a Gyógyfürdőkórház jelenti. A kórház specialitása a mozgásszervi, ortopédiai és neurológiai betegségekben szenvedő betegek gyógyítása és kezelése; ennek érdekében a Reumatológiai Rehabilitációs Osztályon 220 ágy, a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon pedig 160 ágy várja a gyógyulni vágyókat – utóbbi osztályon nemcsak fekvőbeteg, hanem járóbeteg ellátás is zajlik.

A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályhoz tartozik a fizioterápiás részleg, amely kis-, közép- és nagyfrekvenciás gépparkkal, ultrahang- és magnetoterápiás készülékekkel felszerelt, a tornateremben ízületi mozgatókészülékek, szobakerékpárok, függesztőrácsok segítik a gyógytornás kezeléseket. A gyógyfürdő uszodájában Weyland vibrax és paraffinkezeléseket, TENS- és extenziós kezeléseket is végeznek, pakolásokat is alkalmaznak. Ezeken felül a kórházban egy radiológiai és laboratóriumi osztály is megtalálható.

Fotó: A gyógyfürdő napjainkban (forrás: www.gogyfurdobalf.hu)

A gyógyfürdőtérben jelenleg egy 28°C-os úszómedence és egy 34°C-os gyógymedence található. A fürdő wellness részében egy hatszemélyes jacuzzi, egyszemélyes pezsgőfürdő kád, szénsavas-kénes kádfürdő és illóolajos aroma kádfürdő várja a felfrissülni vágyókat, továbbá vízalatti sugármasszázs is igénybe vehető. A 2004-es bővítés eredményeképp egy Kneipp-féle vízgyógyászati részleg is kialakításra került, amely többek között egy taposómedencét és egy négyrekeszes váltófürdőt foglal magában, valamint egy változó hőmérsékletű Kneipp-féle leöntő kezelés is szerepel a kínálatban.

Kiegészítő terápiaként említhető az ivókúra. A balfi gyógyvíz, mint ivókúrára alkalmas víz története több mint 100 éves múltra tekint vissza; a víz palackozását már 1900-ban megkezdték. A balfi gyógyvizet 1980-tól ismerik el ásványvízként. A palackozóüzem előtt található ivókútból bárki megkóstolhatja a híres balfi savanyúvizet.

Fotó: A kastélyszálló napjainkban (forrás: www.kastelyszallobalf.hu)

A gyógyközponthoz tartozik a Balfi Kastélyszálló is. Az 1700-as években épített épület szobáinak antik- és stílbútorokat tartalmazó berendezése is tükrözi a hely szellemét. A háromcsillagos hotel összesen 44 férőhelyet kínál egy-, két-, illetve háromágyas, fürdőszobával, TV-vel és hűtőszekrénnyel felszerelt szobákban. A létesítményben közösségi terem, biliárdszoba, belső kert napozóágyakkal, reggeliztető terem is megtalálható, ingyenes wifi hozzáférés biztosított. A kastélyszállót üvegfolyosó köti össze a fürdő gyógy- és wellness részlegével. 

„Wolffs (Balf) gyógyhatású, nagyon hasznos kénes fürdője van… itt nem egyszer gyógyíthatatlan és súlyos betegségtől szabadulnak meg.” – írta Rosner Mátyás wittenbergi doktori értekezésében 1660-ban

A Fertő tó környéke változatos vízföldtani adottságokkal rendelkező terület. Legidősebb földtani képződménye a Ruszt-Mörbisch-Balf-Harka-Deutschkreutz-törés, mely törésvonal mentén számos kénes, lítiumos, szénsavas, glaubersós hideg vizű forrás tört a felszínre, de több helyszínen termálvizet is feltártak. A felszín alatti ásványvizek mellett a Fertő maga is ásványvíz. A balfi a Pannon-medence egyik legrégebben ismert és hasznosított vize. Az 1900-ban végzett ásatások során római kori víztartályt, vezetéket, a forrás foglalataként használt, cementszerű réteggel körbevont tölgyfa-maradványt, edényeket és Marcus Aurelius római császár korabeli pénzérméket találtak itt. Mindez azt bizonyítja, hogy Balfon már a római korban hasznosították az itt feltörő ásványvízforrásokat.

Miután Sopron királyi város megvásárolta a területet, 1559-ben bécsi szakembereket hozatott a források felújítására: az építészek feladata olyan csővezeték létesítése volt, amely megakadályozza a kénes víz elszivárgását. A 19. században már 5 forrást használtak a fürdő vízigényének kielégítésére: a forrásokat hosszúkás, téglalap alakú „kőmederbe” foglalták, és ezekből a felszín alatt csatornán vezették az ásványvizet a fürdőházba. A II. világháborút követően az Országos Balneológiai Kutató Intézet munkatársai 6 forrás, így az István-, a Mária-, a Wolfgang-, a Péter-, a János- és a Fekete-forrás paramétereit vizsgálták. Ezeknek a vízhozama az 1960-as évek eleji mérések szerint percenként 50-100 liter volt; de a repedezett falú forrásmedencék miatt jelentős mennyiségű víz szivárgott el (a források valódi vízhozama így feltehetőleg 150-200 liter / perc lehetett).

A vizet később ásott, majd fúrt kutakkal termelték ki. 1969-ben indult el az ásványvízkutatás és ­-feltárás a gyógyfürdő területén és közvetlen környékén, annak érdekében, hogy a korszerűsített fürdő megfelelő vízellátása biztosított legyen. 1973-1974 között 3 fúrt kutat képeztek ki, amelyek a Fekete-, a Silvanus- és a Farkasd-forrás nevet kapták: a Fekete-forrás kútja a Nyulas Ferenc sétány mellett, míg a Farkasd- és a Silvanus-forrásoké az angolpark területén található. A három kút különböző mélységekben (6,0-9,5 m; 17-28 m és 20-30 m között) tárt fel vízadó réteget; a kutak összesen 900 liter / perc ásványvíz kitermelésére adtak lehetőséget. Ezzel egyidejűleg a korábban működő források közül a Péter-, a Mária-, az István- és a Wolfgang-forrásokat felszámolták.

A balfi víz összetételének és jótékony hatásainak elemzésével a 17. század óta foglalkoztak orvosok, kémikusok, gyógyszerészek. Rosner Mátyás prédikátor wittenbergi doktori értekezésében (1660) a balfi kénes fürdőt igen hasznosnak nevezte, amelynek segítségével a páciensek súlyos, vagy akár gyógyíthatatlan betegségeiktől is megszabadulhattak. Loew András soproni orvosdoktor 1700-ban keltezett írása szerint a kénes víz sebes testrészek, fekélyek ellen is ajánlott, segít a lábdagadás gyógyításában és a gyomor- és bélrendszeri betegségek kezelésében is. De vizsgálta a vizet a híres magyar botanikus és kémikus, Kitaibel Pál (1757-1817) is. A balfi ásványvizet 1975-ben nyilvánították gyógyvízzé. Jelenleg 4 kút rendelkezik gyógyvíz minősítéssel: a Fekete-kút, a Silvanus-kút, valamint a Farkasd I. és II. kutak.

A jótékony hatású víz

Más hazai gyógyfürdőkkel ellentétben a balfi gyógyfürdő által használt gyógyvíz hideg, 11-13 °C hőmérsékletű. A balfi gyógyvíz különlegességét a magas szulfidkén tartalom adja, amely a bőrön, a légutakon és a bél nyálkahártyáján keresztül fejti ki jótékony hatását. A kén a szervezetben a kötőszövet, a porc és a csont felépítésében játszik szerepet, így a kénes víz a reumás panaszok enyhítését is segíti. A balfi gyógyvíznek a többi ásványvízhez képest kiemelkedően magas a lítiumtartalma is, mely jótékonyan befolyásolja a hangulatot, segít a stresszes időszakok leküzdésében és a depresszió megelőzésében. A vízben ugyancsak megtalálható magnézium segíti az izmok működését, a hidrogén-karbonát leköti a felesleges gyomorsavat, a kalcium pedig a csontritkulás megelőzésében játszik szerepet. A balfi víz így mozgásszervi és ortopédiai betegségek, valamint neurológiai megbetegedések kezelésére is javallott.

Nyulas Ferenc sétány

A másfél kilométer hosszú, hársfákkal szegélyezett Nyulas Ferenc sétány egykor a fürdőt és a (jelenleg nem működő) vasútállomást kötötte össze; ezen az útvonalon érkeztek a vendégek a gyógyfürdőbe. A sétány Nyulas Ferenc (1758-1808) orvos, kémikus nevét viseli, aki élénken érdeklődött a termálvizek gyógyhatása iránt: 10 éven keresztül vizsgálta az ásványvizeket, melyek jótékony hatását a földből kioldott ásványi anyagoknak tulajdonította és szorgalmazta az ásványvizek használatát különböző betegségek kezelésében.

Látnivalók a sétány környékén

A sétány „bejáratánál” elhelyezett székelykapu a Soproni Erdészeti Egyetem diákjainak munkája. A sétány mellett a Fekete-kút látható. A területen néhány elfeledett emlék is fellelhető, mint például a kútpavilon vagy a kőtáblák.

Felhasznált irodalom: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása; Kincses Katalin, A soproni fürdők a kora újkorban, forrás: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Tudta?

Tipp!

Fotó: A Fekete-forrás kútja

A balfi víz története

A balfi ásványvíz a Pannon-medence egyik legrégebb óta ismert és hasznosított forráscsoportja. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is használták az itt feltörő forrásvizeket, Marcus Aurelius római császár (Róma, 121 – Vindobona, vagy Sirmium, 180) idején a források rendszeres használatára fatörzsekből kialakított foglalatokat hoztak létre.

Több írásos emlék is fennmaradt, amelyek bemutatják a balfi víz hasznosításának évezredes történetét. Egy 1559-ből származó irat leírja, hogy Sopron város szakembereket hozatott Bécsből a források felújítására. Gamauf Teofil (1772-1841) soproni történész arról számolt be, hogy a soproni fürdő I. Ferdinánd magyar király engedélye alapján belépőt szedhetett a fürdő használatáért; a fürdőzők által fizetett díj a május 1-től november 1-ig tartó szezonban igen jelentős bevételt jelentett a város számára. Scholtz Jeremiás, Sopron város tisztiorvosának egy 1631-es kiadványából kiderül, hogy Balf a 16. és a 17. században ismert fürdőhely volt. Később több orvos, botanikus, gyógyszerész foglalkozott a balfi fürdő vizével, köztük Kitaibel Pál (Nagymarton, 1757. február 3. – Pest, 1817. december 13.) híres magyar botanikus és kémikus, aki összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit (a hazai ásványvizekről szóló műve, a Hydrographia Hungariae ma is forrásmunka). Wachtel Dávid (Nagykanizsa, 1807. – Buda, 1872. március 16.) orvos 1858-ban a „Zeitschrift für Natur- und Heilkunde” c. folyóiratban mutatta be igen részletesen a balfi gyógyvizet, amelyet akkoriban fürdőzésre és ivókúraként is alkalmaztak. Boleman István (Selmecbánya, 1839. március 11. – Selmecbánya, 1905. január 25.) balneológus, orvos 1887-ben viszont már a fürdő elhanyagolt állapotáról számolt be, kiemelve, hogy indokolt lenne a gyógyintézet fejlesztése.

Az iratok az 1800-as években kettő, az 1900-as évek elején már öt forrást említettek, amelyeket kőfoglalattal, majd kőmedencével képeztek ki. A vizet felszín alatti csatornán vezették be a fürdőházba.

1948-ban és 1955-ben az öt forrás mindegyikét ásványvíznek minősítette az Országos Közegészségügyi Intézet. 1949-től az Országos Balneológiai Kutató Intézet már hat forrás, így az István-, a Mária-, a Wolfgang-, a Péter-, a János- és a Fekete-forrás paramétereit vizsgálta. Ezek közül a Fekete-, a Mária- és az István-forrás a fürdőt látta el gyógyvízzel, egészen 1975-ig, az új fürdőépület megépítéséig.

1969-től hidrogeológiai kutatásokat végeztek a területen a tervezett új, korszerű fürdő és palackozóüzem vízellátásának biztosítása érdekében. A kedvező kutatási eredmények alapján 1973-1974 között három kutat képeztek ki az új gyógyfürdő számára: a Fekete-, a Silvanus- és a Farkasd-forrásokat. A kutak különböző mélységben (6,0-9,5; 17-28 és 20-30 m között) tártak fel vízadó rétegeket. A kutakból kitermelhető ásványvíz-mennyiség összesen 900 l/perc volt, ebből a fürdő csak 280 l/perc mennyiséget vett igénybe. Az 1975-ben megépített új fürdőépületben ivókutat is kialakítottak.

Fotó: Gyógyfürdő (forrás: www.gyogyfurdobalf.hu)

A balfi víz összetétele és jótékony hatásai

A 11-13 °C hőmérsékletű balfi ásványvíz első ismert vegyelemezését Würtzler Vilmos gyógyszerész végezte 1830-ban, aki „égvényes, földes, kénes” víznek minősítette a két forrás vizét és azokat alkalmasnak találta öt betegségtípus – „csúzos és köszvényes bántalmak, idült bőrbetegségek, takhártyák hurutos állapota, hasüregi zsigerek dugulásai, hasüregi vérbőség, valamint föveny- és húdkőkor” – kezelésére. Később Lemhényi Hankó Vilmos (Parajd, 1854. március 2. – Budapest, 1923. november 21.) vegyész a lítiumos+ vizek közé, azokon belül is igen előkelő helyre sorolta a balfi vizet.

Magas szulfidkén-tartalma miatt mindhárom ma is használt forrás (Fekete, Silvanus és Farkasd) a kénes vizek csoportjába tartozik; az összes ásványianyag-tartalom kb. 1000 mg/liter. Azonban míg a Fekete-forrás alkáli-hidrogén-karbonátos, addig a Silvanus- és a Farkasd-források kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ásványvizek.

A gyógyvízből elsősorban a szulfidkén fejti ki hatását a bőrön, a légutakon és a bél nyálkahártyáján keresztül. A kén a szervezetben a kötőszövet, a porc és a csont felépítésében játszik fontos szerepet. A balfi víz mozgásszervi (degenerativ ízületi, degenerativ gerinc, Morbus Bechterew, lágyrész-reumatizmus, mozgásszervek posttraumás betegségei, arthritis urica) és ortopédiai betegségek, valamint krónikus neuritis és neuralgia kezelésében is javallott. Ivókúraként pedig a víz fogyasztása elősegíti a gyomor, a bél és a vese normális működését, a sejtek regenerációját és erősíti a csontozatot.

Felhasznált irodalom: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása

Fotó: Régi kőtábla a Nyulas Ferenc sétány melletti parkterületen

Nyulas Ferenc – a termálvizek kutatója

Nyulas Ferenc (Köszvényesremete, 1758. július 25. – Kolozsvár, 1808. december 27.), magyar orvos, kémikus a székelyföldi Köszvényesremetén született 1758-ban. Bécsben, majd a pesti egyetemen tanult orvostudományt. A diploma megszerzése után Szamosújváron volt gyakorló orvos. A himlőoltást ő ismertette meg Erdélyben. 1800-ban Kolozsvárra költözött, 1806-ban Erdély főorvosává nevezték ki. Kolozsmonostoron vegyi gyárat alapított, ahol különböző gyógyászati készítményeket állítottak elő. A mangán egyik felfedezője volt.

Nyulas a magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozójaként szótárba szedte a kémiai kifejezéseket. Olyan szavakat köszönhetünk neki, mint a lombik, a sav, a tégely vagy a folyadék.

Nyulas élénken érdeklődött a termálvizek gyógyhatása iránt. Már gyakorló orvosi éveiben is vizsgálta a radnai fürdők vizének jótékony hatásait, később a nagykalotai, majd a jegenyei kutak vizét elemezte. Tíz éven keresztül vizsgálta az ásványvizeket, amelyek gyógyító hatását a földből kioldott ásványi anyagoknak tulajdonította és szorgalmazta az ásványvizek használatát különböző betegségek kezelésében. „Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen” című háromkötetes művében a radnai vasas borvizek kémiai vizsgálatát mutatta be, a vizek elemzésére sokoldalú módszert dolgozott ki (pl. gázelemzés, nedves és száraz, kvalitatív és kvantitatív vizsgálat).

A gyógyvizek kutatásában elért jelentős eredményei és érdemei miatt nevezték el Nyulas Ferencről a balfi gyógyfürdőhöz vezető sétányt.

A Nyulas Ferenc sétány árnyas területe kellemes lehetőséget kínál a könnyű testmozgásra. A senior átmozgató tornaprogram megerőltetés nélkül végezhető feladatokat tartalmaz, de természetesen az egyes gyakorlatok végrehajtása során legyünk tekintettel esetleges egészségügyi problémáinkra. A sétaprogramon való részvétel saját felelősségre történik.

Mozgás közben célzottan figyeljünk a légzésünkre: a légzésgyakorlatok segítségével több friss oxigénhez juthatunk, és egyúttal a méreganyagok is kiüríthetők a szervezetünkből.

Figyelem! Asztmások, tüdőtágulatban vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedők a légzésgyakorlatok előtt konzultáljanak szakorvosukkal.

Tudta?

Tipp!

Tegyük a kezünket a mellkasunkra és lassan, orron át szívjuk be a levegőt a mellkasunkba úgy, hogy a kezünk megemelkedjen. Tartsuk bent a levegőt 5 másodpercig, majd lassan fújjuk ki az orron vagy a szájon át (a be- és a kilégzés kb. ugyanannyi ideig tartson). Ismétlés: 3-szor

Tegyük a kezünket a hasunkra és az előző feladathoz hasonlóan szívjuk be a levegőt, de most a hasunkba úgy, hogy a kezünk megemelkedjen. Ismétlés: 3-szor

Nyújtózzunk fel magasra mind a két karral, közben szívjuk be orron át a levegőt, majd kilégzéssel engedjük le a karokat. Ismétlés: 3-szor

Sétáljunk tovább a következő állomásig.

Álljunk egyenesen, kis (csípőszéles) terpeszben. A gyakorlatok során, ha szükséges, kapaszkodhatunk a tanösvény táblába.

Húzzuk fel mindkét vállunkat, majd lazán engedjük le. Ismétlés: 3x

Tegyük a vállakra a kezeket és körözzünk a vállakkal előre, majd hátra (a könyökkel jó nagy köríveket írjunk le). Ismétlés: 3x

Nyújtsuk ki a karunkat oldaltartásba. Ebben a helyzetben körözzünk a karokkal aprókat előre majd hátra. Ismétlés: 5x

Ebből a helyzetből indulva (oldalra kinyújtott karok), könyökünket behajlítva érintsük meg a vállunkat úgy, hogy közben a felkar egyenesen egy helyben maradjon. Ismétlés: 3x

Emeljük a magasba az egyik kart, dőljünk meg a másik irányba és kicsit nyújtózzunk meg, majd emelkedjünk vissza középhelyzetbe. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik karral is. Ismétlés: 3x

A karokat kinyújtva, a kezeket elől összekulcsolva domborítsuk a hátunkat, majd egyenesedjünk ki. Ismétlés: 3x

Sétáljunk tovább a következő állomásig.

Álljunk egyenesen, kis (csípőszéles) terpeszben. A gyakorlatok során, ha szükséges, kapaszkodhatunk a tanösvény táblába.

Lassan, óvatosan döntsük a fejünket jobbra, majd balra. Ismétlés: 3x

Lassan, óvatosan fordítsuk el a fejünket jobbra (nézzünk át a vállunk felett), majd balra. Ismétlés: 3x

Egyenesen előre nézve húzzuk be az állunkat („tokásítsunk”), a fejtetővel nyújtózzunk felfelé. Ismétlés: 3x

Döntsük előre a fejünket, az állunkkal közelítsünk a mellkashoz. Ismétlés: 3x

Emeljük fel a jobb karunkat és próbáljunk átnézni a kar alatt. Ismételjük meg ugyanezt a bal karral is. Ismétlés: 3x

Tegyük tarkóra mindkét kezünket, húzzuk jól hátra a könyököt, majd lazítsunk. Ismétlés: 3x

Sétáljunk tovább a következő állomásig.

Álljunk egyenesen, kis (csípőszéles) terpeszben. A gyakorlatok során, ha szükséges, kapaszkodhatunk a tanösvény táblába.

Emeljük fel mindkét karunkat. Húzzuk hátra a könyököt, minél inkább hátra húzva a karokat (lapockák közelítésével). Ismétlés: 3x

A tanösvény táblába bal kézzel kapaszkodva, a jobb karunkat hátra nyújtva forduljunk hátra a felsőtestünkkel (a csípő maradjon mozdulatlan), majd végezzük el a gyakorlatot a másik irányban, a bal karunk kinyújtásával is. Ismétlés: 3x

Álljunk kisebb terpeszbe. Jobb könyökkel közelítsünk a bal térdhez (ha tudjuk, érintsük meg), majd bal könyökkel a jobb térdhez. Ismétlés: 3x

Nyújtott lábbal hajoljunk előre a föld felé. Addig hajoljunk csak, amíg a láb nyújtva marad – nem baj, ha nem tudjuk megérinteni a földet. Ismétlés: 3x

Csináljunk két-két lassú csípőkörzést jobbra, majd balra.

Emeljük fel a jobb karunkat és hajoljunk balra. Emeljük hozzá a bal karunkat is, és tartsuk meg néhány másodpercig ezt a pozitúrát. Emelkedjük fel, majd engedjük le a karokat. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik irányban is. Ismétlés: 3x

Sétáljunk tovább a következő állomásig.

Üljünk a pad szélére egyenes háttal. A lábakat tegyük csípőszéles terpeszbe, mindkét talp legyen a földön, az alsó és a felső lábszár 90 fokos szöget zárjon be.

A padon ülve, egyenesen tartva a hátunkat felváltva húzzuk fel az egyik, majd a másik térdünket a hasunkig. Ismétlés: 3x

Ülő helyzetben, a hátat egyenesen tartva nyújtsuk ki egyenesen előre az egyik lábunkat úgy, hogy közben feszítsük hátra a lábfejünket, majd engedjük le. Ezután a másik láb következik. A gyakorlat közben kapaszkodhatunk a pad szélébe is. Ismétlés: 3x

A pad szélén ülve, behajlított térddel terpesszük szét a lábunkat, majd zárjuk össze (a láb csak kicsit emelkedjen el a földtől). Ismétlés: 3x

Ülő helyzetben először emelkedjünk lábujjhegyre, majd álljunk sarokra. Ismétlés: 3x

Körözzünk először az egyik, majd a másik lábfejünkkel kifelé, majd befelé. Ismétlés: 3x

Álljunk fel és a két kart a magasba nyújtva vegyünk mély lélegzetet az orron át, majd a karok leengedésével fújjuk ki a levegőt. Ismétlés: 3x

Egészségünkre!

Jól esne még egy kis testmozgás? Keresse fel a gyógyvizes ivókútnál kialakított szabadtéri fitnesz parkot, vagy látogasson el a kisbalfi szabadidőparkba.

„Ajánlható: gyomor, bél és veseműködés elősegítésére” – áll a balfi ásványvíz 1960-as évekből származó palackcímkéjén.

A balfi „savanyúvíz”, mely palackozva megtalálható országszerte a kiskereskedelmi üzletláncok polcain, 1980 óta elismert ásványvíz minősítésű.

A balfi víz palackozását már 1900-ban megkezdték: ehhez egy betongyűrűvel kiképzett kutat alakítottak ki, de emellett a lakosok továbbra is kijártak ide vízért kannákkal, üvegekkel. Az első palackozott „asztali víz” a Balfi Szent István Forrás nevet viselte: a palackcímke a magas lítiumtartalom jótékony hatásait méltatta, és külön kiemelte, hogy a víz „a bor színét és aromáját nem rontja”. A régi kút ma is látható a palackozóüzem mellett.

1951-ben a kutat felújították és a vizet hordókban szállították a soproni Ásvány- és Szikvízüzembe palackozásra. Később már Balfon, a jelenlegi üzem helyén végezték a palackozást, kisipari módszerekkel: ekkoriban a „Balfi lithiumos ásványvizet” kizárólag Sopronban értékesítették.

Az 1960-as években az üzem már a Győr-Sopron megyei Szikvíz, Üdítőitalgyártó és Szeszfőzde Vállalathoz tartozott, és a 1,5 és 0,5 literes csatos üvegekbe töltött ásványvízzel Győr-Sopron mellett Vas megyét is ellátták. Bár a kinyert ásványvíz eleve magas szabad CO₂-tartalommal bírt, azt még tovább dúsították, hogy fokozzák az üdítő hatást és biztosítsák az eltarthatóságot. Ekkor a balfi vizet lítiumos ásványvízként forgalmazták: a palackcímkén megjelent Sopron jelképe, a Tűztorony és kiemelték, hogy a balfi gyógyvíz már a római korban is ismert volt.

Az 1970-es évekre a víz minősége jelentősen leromlott a környék beépülése, a mezőgazdaságban használt kemikáliák és a szennyvíztelep elhelyezése miatt; így a palackozást többször leállították. A jó minőségű, egészséges balfi víz kitermelésére az 1970-es évek végén két új kutat fúrtak: az egyik kénes, a másik nem kénes vizet szolgáltatott. Emellett felújították, modernizálták a palackozóüzemet is.

1985-ben már 3 kútból termeltek: ezzel a termelés az 1960-as évekhez képest megduplázódott, így ekkorra közel 8000 hektoliter ásványvizet palackoztak évente. Forgalomba hoztak szénsavmentes és szén-dioxiddal dúsított ásványvizet is; sőt, a nem kénes kútból nyert ásványvíz felhasználásával gyümölcs ízesítésű diabetikus üdítőitalokat is készítettek. A termékeket Sopron mellett Győr-Sopron megye más településein, valamint Szombathelyen, Esztergomban, sőt, a nyári hónapokban a Balatonon is értékesítették. Az 1990-es évek első felében a Kékkúti Ásványvíz Rt. folytatta tovább az ásványvíz palackozását, a cég újabb kutatófúrásokat végzett és 1999-ben egy új, 41,5 méter mély termelő kutat létesített. A 2000-es években a Pet-Pack Kft. elvégezte az üzem rekonstrukcióját, és újabb kutakat létesített, valamint új védőterületet jelöltetett ki.

2008 szeptemberében avatták fel az új balfi ivókutat, Sopron önkormányzata és a víz palackozásával foglalkozó Pet-Pack Kft. együttműködésében. A kerámia-eozin alkotást Takács Győző képzőművész-keramikus készítette a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában.

Zsolnay ivókút

Az eozinmázas Zsolnay ivókút díszes vízköpőiből folyó kellemesen hűvös gyógyvizet bárki szabadon megkóstolhatja. A kút lábazatát körben a Fertő-táj és a Hanság élővilágának néhány jellegzetes állat- illetve növényfaja díszíti: a szalamandra, a búbos banka, a nagy kócsag, a függőcinege, a ciklámen és a hízóka.

Palackozott balfi víz

A balfi természetes ásványvíz egyike annak a hat magyarországi ásványvíznek, amelyek oldott ásványianyag-tartalma literenként meghaladja az 1000 mg-ot (a balfi víznél mért, 1890 mg / liter kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonát tartalom az egyik legmagasabb). Jelenleg a balfi víz többféle kiszerelésben, szénsavas és szénsavmentes változatban, valamint többféle ízesítésben is kapható.

A világörökség Fertő-táj

Az ausztriai és magyarországi területeket is magában foglaló Fertő-táj – a Fertő tóval és az azt övező településekkel, területekkel – 2001 óta az UNESCO világörökség része. E környezet – a nagy öblökkel, a nádasokkal és a hansági szikes pusztákkal – számos madárnak biztosít ideális életfeltételeket, fészkelő- vagy táplálkozóhelyet, így a tó Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye.

Felhasznált irodalom: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása; MúzeumDigitár; Pet-Pack Kft. honlapja

Tudta?

Tipp!

Fotó: A balfi savanyú-kút régi képeslapon (forrás: www.bedo.hu)

A „Savanyúvizű-forrás” és a palackozott balfi ásványvíz

A fürdő vízellátását biztosító gyógyforrások mellett Balf határában egy ivóvízforrás is működött: az ún. „Savanyúvizű-forrás” a lakosok és a turisták szomját oltotta.

Fotó: A „Savanyúvizű-forrás”, 1985 (forrás: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítás)

1900-ban a savanyúvíz-forrás közelében egy 4,5 méter mély, betongyűrűvel kiképzett kutat hoztak létre a víz palackozásához. A palackozó a II. Világháború során használhatatlanná vált. A kutat 1951-ben felújították és a vizet hordókban szállították a soproni Ásvány- és Szikvízüzembe, palackozásra. Később a jelenlegi üzem helyén, kisipari módszerekkel állították elő a „Balfi lithiumos ásványvizet”.

Fotó: Az első palackozott ásványvíz címkéje (forrás: Dobos Irma)

Fotó: Palackcímke az 1960-as évekből (forrás: MúzeumDigitár)

Az 1960-as években a balfi kutak vize elszennyeződött a környék beépülése, a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek és a nem megfelelő szennyvízkezelés hatására, így palackozását többször leállították. A probléma megoldását a fúrt kutak jelentették: az 1970-es évek végén 2 új fúrt kutat hoztak létre (az egyik 34,6 méter, a másikat 29,5 méter mély volt) és védőterületet alakítottak ki a kutak körül. A palackozóüzem rekonstrukcióját követően így újraindulhatott az ásványvíz kitermelése és palackozása. Az 1980-as években a két kutat és a palackozót a Győr-Sopron megyei Szikvíz-, Üdítőitalgyártó és Szeszfőzde Vállalat üzemeltette. A balfi telepen ásványvizet, valamint citrom-, narancs- és almasűrítményből diabetikus üdítőitalt állítottak elő. Az üdítőkhöz a nem kénes vizet használták. 1984-ben közel 8000 hektoliter ásványvizet és 1000 hektoliter üdítőt palackoztak. A termékeket a gyógyfürdőben, Győr-Sopron megyében árusították, de szállítottak például Szombathelyre és Esztergomba, a nyári hónapokban pedig a Balatonra is.

Fotó: Ásványvíz palackozóüzem, 1985 (forrás: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítás)

Az 1990-es években a Kékkúti Ásványvíz Rt. végezte az ásványvíz palackozását Balfon. 1998-ban egy új, 41,5 méter mély kutat fúrtak a nagyobb vízhozam érdekében.

Felhasznált irodalom: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása

A 2000-es évek elején az új tulajdonos, a Pet-Pack Kft. felújította a palackozóüzemet, új kutakat létesített és új védőterületet jelöltetett ki. A Pet-Pack Kft. ma Magyarország egyik legnagyobb ásványvíz-előállító cégcsoportja, a Balfi, a Visegrádi és a Pannon Aqua ásványvizek, valamint gyereküdítőitalok gyártója és forgalmazója. Szénsavmentes és szénsavas vizet is előállítanak itt. Utóbbi esetében a palackozott vizet – bár a víz eredetileg is tartalmaz széndioxidot – szénsavval dúsítják, mivel ez fokozza az üdítő hatást és a tartósításhoz is hozzájárul.

A palackozó két régi kútja kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos savanyúvíz, a 2. sz. kút emellett szulfidkén tartalmú. Mindkét ivóvízkút vizének összes oldott ásványianyag tartalma megközelíti a 3000 mg/liter mennyiséget. A gyógyvíz ivókúraként alkalmazva elősegíti a gyomor, a bél és a vese normális működését, a sejtek regenerációját, erősíti a csontozatot.

A Balfi ásványvizet forgalmazó Pet-Pack Kft. kommunikációjában kiemeli, hogy a Balfi ásványvíz magas ásványianyag tartalmának köszönhetően jótékonyan befolyásolja a hangulatot, segíti az izmok megfelelő működését, leköti a felesleges gyomorsavat és rendszeres fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás.

Fotó: Zsolnay ivókút

Az eozinmázas Zsolnay Porcelán

Zsolnay Miklós kereskedő 1853-ben alapított kőedénygyárat Pécsett, amelyet 1865-től fia, Vilmos vezetett és virágoztatott fel. A Zsolnay gyárban kezdetben terrakotta csöveket és más használati tárgyakat gyártottak, az 1870-es években indult el az épületkerámia termékek gyártása, a terrakotta helyett a jóval tartósabb pirogránit felhasználásával. 1877-re fejlesztették ki a speciális tűzzománc technikát. A világsikert az 1878-as Párizsi Világkiállítás hozta el a Zsolnay termékek számára: a világkiállításon nagy aranyérmet nyertek, a francia kormány becsületrenddel tüntette ki Zsolnay Vilmost, amelynek köszönhetően a termékek iránt jelentősen megugrott a kereslet. Több tengerentúli kiállításon is megjelentek dísztárgyaikkal.

1885-1886 körül kísérletezték ki az ún. eozin mázat: a színgazdag, fémes fényű máz a kerámiatárgyakon fémes csillogást hoz létre, és ezzel a magyarországi szecessziós építészet egyik kedvelt díszítőeleme lett.

Pirogránit építészeti kerámiáikat számos jelentős beruházáshoz – így pl. a budapesti Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Nagyvásárcsarnok, a Műcsarnok, az Országház, vagy a kecskeméti Városháza díszítéséhez – használták.

Fotó: A Fertő látképe

A Fertő-táj élővilága

A Zsolnay ivókút a Fertő-táj területén megtalálható több mint 300 madárfaj közül hármat mutat be, emellett a szalamandrával és két érdekes növénnyel is találkozhatunk a kút lábazatát díszítő táblákon.

Fotó: Búbosbanka (forrás: www.elobolygonk.hu)

Búbosbanka

A búbosbanka védett madarunk, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület háromszor is az év madarává választott (1989, 1990, 2015). Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik. Rovarokkal, lárvákkal, pajorokkal, kukacokkal és gilisztákkal táplálkozik, ezeket hosszú csőrével szedi ki a földből. Üregekben, főleg harkályok odvaiban költ. Fészekalja 5-8 tojásból áll. A tojó egyedül költi ki a tojásokat, de a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek – erre utal a madár számos népies neve, pl. büdösbanka, fostos bugybóka.

Fotó: Nagy kócsag, Ardea alba (forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

Nagy kócsag

A nagy kócsag (régies nevén nemes kócsag) a gémfélék családjába tartozó gázlómadár, a hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. A magyar természetvédelem címermadara. A világ nagy részén előfordul. Európán belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg, de az utóbbi időben egyre több madár át is telel nálunk. A nagy kócsag a növekvő magyarországi állomány (1800-3000 költő pár) ellenére fokozottan védett faj.

Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, lagúnák, árterek képezik. A nagy kócsag halakkal, kétéltűekkel, rovarokkal, kisemlősökkel táplálkozik.

A tavasz eleji (február, március) párzást látványos udvarlás előzi meg. Költőtelepeket alkotnak, elsősorban a nádasban, de esetenként a fákon is. Egy fészekalj 3-4 tojásból áll, a szülők felváltva költenek.

Fotó: Foltos szalamandra, Salamandra salamandra (forrás: wikipedia)

Foltos szalamandra

Magyarországon védett a kétéltűek osztályába tartozó foltos szalamandra. A szalamandra Magyarország hegységeiben honos, így a Soproni-hegységben is megtalálható. Elsősorban 400 és 1000 méter közötti magasságban, lomberdők vizes, árnyékos élőhelyein él. Rovarokkal, meztelen csigákkal, százlábúakkal, férgekkel táplálkozik.

Fekete alapszínét változatos mintázat – az élénksárgától a vörösig, foltokkal és csíkokkal – tarkítja. Bőre enyhén mérgező a mirigyekben termelődő váladéknak köszönhetően.

Érdekesség, hogy a szalamandra nagyon gyenge úszó, a lárváit mégis patakokba vagy csermelyekbe rakja le. A szalamandra lárváknak kopoltyúbojtjuk van és vízben élő apró rákokkal és férgekkel táplálkoznak. 4-5 hónap után alakulnak át szárazföldön élő szalamandrává.

Fotó: Függőcinege, Remiz pendulinus (forrás: wikipedia)

Függőcinege

A függőcinege a verébalakúak rendjébe tartozó madárfaj, amely Eurázsia nagy részén elterjedt. Magyarországi állománya a Fertő vidékén a legsűrűbb; stabil állománnyal bír, de védett madárfaj.

Függőcinegével elsősorban vizek mentén találkozhatunk; sokszor látni egy-egy nádszálba vagy fűzgallyba kapaszkodva. Jellegzetessége a fészke: a vízpartokon álló fűzfák ágaiba szővi bele lelógó zsákra emlékeztető fészkét – innen is kapta a függőcinege nevet. Ízeltlábúakkal, valamint a nád és gyékény magjaival táplálkozik. Évente általában kétszer költ, egy-egy fészekalj 5-8 tojásból áll.

Fotó: Hízóka, Pinguicula (forrás: www.fitoland.hu)

Hízóka

A hízóka a rencefélék családjába tartozó, lápi húsevő növény. Széles elterjedésű faj, Európa-szerte megtalálható. Alfaja, a lápi hízóka Magyarországon is honos, de élőhelye fogyatkozása miatt kipusztulóban van, biztosan csak a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található meg.

A hízóka 10-20 cm magas, tőlevélrózsás, lágyszárú évelő növény. Mocsaras réteken, tőzeglápokban, lápréteken fordul elő. Májusban, júniusban virágzik, a virág színe halványkék, ibolyaszín vagy sötétlila.

A növény rovarevő: a ragadós levelekre rászálló kisebb rovarok odaragadnak, a levélszélek felpöndörödésével a növény körbeveszi áldozatát és olyan emésztőenzimeket bocsát ki, amelyekkel feloldja zsákmányát.

Fotó: Erdei ciklámen, Cyclamen purpurascens (forrás: www.indafoto.hu)

Erdei ciklámen

Az erdei ciklámen a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett növényfaja. Az erdei ciklámen lomberdőkben, elsősorban bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben él, de fenyvesekben, cserestölgyesekben is előfordul. Virága – amely jellemzően rózsaszín, bíboros színű, ritkán fehér vagy lila – júliustól szeptemberig nyílik. Jellegzetesek a növény kékeszöld színű, szürkén foltos szív vagy ovális alakú levelei is.