Balf öröksége tanösvény
Megismerkedhet a gyógyhely történetével, az épített látnivalókkal – szakrális értékekkel, gyógyfürdőkórház létesítményeivel, nemzeti emlékhellyel, ivókúttal, népi építészeti remekekkel –, a település hagyományaival, neves személyiségeivel. A tanösvény Balf új gyógyhelyi központjától indul és a látogatóközpontban ér véget.
Nehézség: könnyű-közepes
A tematikus tanösvények érdekes, izgalmas formában mutatják be Balf település történetét, látnivalóit. A tanösvények külön-külön is bejárhatók, de akár egyetlen sétára is felfűzhetők az állomások. Vigye magával a telefonját is, hiszen mobilapplikációnkban további érdekességeket olvashat. (Ezeket a tartalmakat a kihelyezett táblákon található QR kódok beolvasásával érheti el). Élvezze a kellemes sétát, gazdagodjon új ismeretekkel és a végén válaszolja meg a kvízkérdéseket telefonján keresztül, vagy a balfi látogatóközpont információs terminálján.
A megújult gyógyhelyi központ emlékművei
Európai Uniós támogatással megújult Sopron-Balf gyógyhelyi központja. A fejlesztésnek köszönhetően a gyógyhelyre érkező turistákat immár attraktív üdülőhelyi központ és látogatóbarát infrastruktúra fogadja. A buszállomás és környezetének rendezésével vonzó közösségi tér jött létre, bővült a zöldfelületek nagysága, energiatakarékos közvilágítás épült ki és a terület akadálymentesítése is megvalósult. A biztonságos gyalogos közlekedést gyalogátkelőhely szolgálja.
Fotó: I. világháborús emlékmű
Az I. világháborúban 44 balfi lakos vesztette életét: az emlékmű a településről bevonult katonáknak állít emléket.
Fotó: II. világháborús emlékmű
A II. világháborúban 142 balfi lakos halt meg. A háborús vereség után 1185 német ajkú balfi lakost telepítettek ki a községből, az üresen maradt házakba a Rábaközből érkeztek nincstelen zsellérek. A német és magyar nyelvű II. Világháborús emlékmű így egyben kitelepítési emlékmű is, amelyet Kovács György szobrászművész alkotott 1993-ban.
A halott katonák nevét felsoroló emlékmű alatt nyitott könyv látható német és magyar nyelvű felirattal: „Zum Gedenken den Opfern des 2.Weltkriges aus Wolfs und denen die am 1. und 14. Mai 1946. ihre Heimat verlassen Mussen. / A II. világháború balfi áldozatainak és azok emlékére, akik 1946. május 12. és 14. között szülőföldjük elhagyására kényszerültek.”
„Súlyos betegen jöttem, egészségesen távoztam.” – olvasható a kastélyszálló teraszán kihelyezett egyik hálaadó táblán (1907-ből)
A balfi gyógyfürdő – köszönhetően az itt feltörő több kénsavas gyógyforrásnak – már a római korban is ismert volt: régészeti kutatások szerint i. u. 180 körül is élénk fürdőélet folyt ezen a vidéken.
Sopron lakói a középkortól használták fürdőzésre a várostól mindössze néhány kilométerre található balfi gyógyvizet. A 14-15. században a forrásokat elhanyagolták, és csak a 16. században kezdték ismét használatba venni: a kutak felújítására bécsi szakembereket hívtak, felkérve őket egy olyan vezetékrendszer megépítésére, amely megakadályozza a kénes víz elszivárgását.
Az 1560-as években emelték az első fürdőházat (egy fabódét) és külön izzasztófürdőt, amely a főnemesi körökben is népszerűvé vált. A balfi volt az első olyan fürdőlétesítmény az országban, amely – I. Ferdinánd magyar király különengedélye alapján – belépőt szedhetett. A fürdő májustól szeptemberig működött. Fürdőmestert, csapkezelőt és csontkovácsot is alkalmaztak. A kínálat folyamatosan bővült. 1588-ban már 8 fürdőépület várta a vendégeket, a közös fürdő és a kádfürdő mellett többféle gyógyszolgáltatást – masszázst, köpölyözést, piócázást – kínáltak; a fürdővendégek száma így egyre növekedett. A 18. század közepén az ivókúrát is bevezették, és barokk vendégfogadó (mai kastélyszálló) létesült. A 19. században a fürdő fejlődését a vasút kiépülése is nagyban segítette: e század közepén az emeletes fürdőház földszintjén 14 fürdőkamra működött 23 horgany és 14 fából készült fürdőkáddal, az emeleten pedig 11 lakószobát alakítottak ki a vendégek részére.
1898-ban Dr. Wosinski István ezredorvos megvásárolta Sopron királyi várostól a fürdőépületeket és számos fejlesztést, modernizációt hajtott végre. A fürdőház egy részét zárt és fűtött folyosókkal téli használatra is alkalmassá tette. Öt különböző összetételű forrást használtak fürdésre és ivókúraként, de a Fertő gyógyhatású iszapját is alkalmazták a kezelésekben. A mai szoláriumokhoz hasonló villamos és fényfürdőket használtak, bevezették az ún. Reitler-féle szárazlevegő-fürdőt is. E fejlesztéseknek köszönhetően Balf az Osztrák-Magyar Monarchia egyik elsőrangú fürdőhelyévé vált. Dr. Wosinski István az epilepsziásoknak gyógyintézetet, a munkásoknak 100 ágyas szanatóriumot, a szegényeknek kollégiumot építtetett: az intézményben reumás katonák és munkások (főként bányászok) gyógyulhattak, emellett fizető fürdővendégeket is fogadtak. A pácienseket tenisz- és krikettpálya, zenecsarnok, kávéház szórakoztatta.
A II. világháborúban megrongálódott épületeket az államosítást követően újították fel. A hatemeletes, 650 ágyas gyógyfürdőkórház építése 1971-ben Kun Attila Ybl-díjas építész tervei alapján kezdődött el, átadására 1975-ben került sor. Ebben az évben nyilvánították gyógyvízzé a balfi kénes források vizét. 2004-ben további bővítésként egy kisebb wellness részleggel gazdagodott a gyógyfürdőkórház. A létesítmény 2013-tól a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet része.
A mai Balfi Gyógyfürdőkórház három egységből áll: kórház és szanatórium, gyógy-kastélyszálló és gyógyfürdő alkotja a létesítményegyüttest.
Gyógyfürdő
A gyógyfürdőben jelenleg egy 28°C-os úszómedence és egy 34°C-os gyógymedence található. A fürdő balneológiai kezeléseket – így pl. gyógyvizes gyógymedencét, kádfürdőt, súlyfürdőt, szénsavas fürdőt, orvosi gyógymasszázst, víz alatti vízsugármasszázst, víz alatti csoportos gyógytornát, iszapkezelést – és wellness szolgáltatásokat (pl. pezsgőfürdő, szénsavas-kénes kádfürdő, illóolajos kádfürdő, Kneipp-féle vízgyógyászati részleg, különböző pakolások) is kínál. Kiegészítő terápiaként a balfi víz ivókúraként alkalmazható.
Szanatórium
A balfi szanatórium mozgásszervi rehabilitációs osztályán fekvő- és járóbeteg ellátás is folyik, összesen 160 ággyal. Az ellátás háziorvosi, szakorvosi beutalóval vagy a műtétet végző kórház rehabilitációs utógondozási javaslata alapján vehető igénybe. A fürdőgyógyászati szolgáltatások mellett fizioterápiás kezelések is elérhetők. Kondicionáló gépekkel, ízületi mozgatókészülékekkel, szobakerékpárokkal felszerelt tornateremben egyéni és csoportos torna végezhető, gyógytornász segítségével.
Gyógy-kastélyszálló
Az 1700-as években épült vendégfogadó napjainkban gyógy-kastélyszállóként működik. Az épületet a gyógyfürdőkórházzal üvegfolyosó köti össze, így a szállóvendégek télen is zárt kapcsolaton keresztül közelíthetik meg a fürdőt. A szállodában saját fürdőszobával ellátott szobákat, apartmanokat hoztak létre. Szalon, biliárdszoba, belső kert és étterem szolgálja ki a vendégigényeket az autentikus kastélyhangulatot árasztó enteriőrrel kialakított, antik bútorokkal felszerelt hotelban. A kastélyszálló teraszán az egykori vendégek hálaadó táblái láthatók.
Felhasznált irodalom: Güntner Péter, A balfi fürdő története (1865–1914), forrás: Soproni Szemle 1998. LII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM; Kincses Katalin, A soproni fürdők a kora újkorban, forrás: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ; Fürdőhely, ami akár Karlovy Vary is lehetett volna - Élmény Nektek (blog.hu); Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása; Soproni Erzsébet Oktató Kórház honlapja
Mitől lesz egy hely gyógyhely?
A gyógyhely megnevezés akkor használható egy terület megjelölésére, ha azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatala gyógyhellyé nyilvánította. A gyógyhely cím elnyerésének komoly (jogszabályban meghatározott) kritériumai vannak. Alapvető fontosságú valamely természetes gyógytényező – gyógyvíz, hévíz, ásványvíz, gyógygáz, gyógyiszap, különleges éghajlati (klimatikus) adottság, barlangi mikroklíma – megléte. Emellett rendelkezésre kell állnia a gyógytényező igénybevételéhez szükséges egészségügyi intézményi feltételeknek is, így például gyógyfürdőnek, gyógyszállónak, szanatóriumnak kell működnie a területen. Fontos kritérium továbbá a páciensek nyugalmát biztosító környezeti feltételek és infrastruktúra kiépültsége: ilyen követelmény a kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság és a fokozottan védett területnek megfelelő zajszint biztosítása, a zöldterületek rendezettsége, a pihenés infrastruktúrájának megléte (pl. közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások).
Fotó: A balfi fürdő parkja (készítette: Diebold Károly, 1939.)
A balfi gyógyfürdő első virágkora a 16-18. században
A balfi gyógyhely első virágkorát a 16-18. században élte. Bécsből hívott szakemberek új, a víz elszivárgását megakadályozó vízvezetéket építettek; 1650-ben fából készült fürdőház létesült. Az 1700-as évek elején megépült a barokk vendégfogadó (mai kastélyszálló) is.
A balfi fürdő jó üzletnek számított, hiszen I. Ferdinánd magyar király (1503-1564) engedélyével a létesítmény üzemeltetője már a 16. századtól belépődíjat szedhetett a fürdővendégektől.
Ekkor már személyzetet – fürdőmestert, csapkezelőt, csontkovácsot – is alkalmaztak a fürdőben. A "fürdős" feladata volt a fürdetés, a masszírozás, a piócázás és a köpölyözés. A fürdőmesternek szakvizsgával kellett rendelkeznie: ehhez orvosból, patikusból és fürdőmesterekből álló bizottság előtt kellett számot adnia tudományáról.
„Tilos a berúgás, nehogy gorombák legyenek részegségükben” – állt az alkalmazottak tízparancsolatában, amely a vendégkezelés módjára vonatkozó előírások mellett kitért például a higiénés feltételek biztosítására és a fürdőüzemeltetés fő követelményeire is.
|
Az alkalmazottak tízparancsolata:
Forrás: Fürdőhely, ami akár Karlovy Vary is lehetett volna - Élmény Nektek (blog.hu) |
Fotó: A kastélyszálló régen (készítette: Diebold Károly, 1939.)
A balfi gyógyfürdő hanyatlása
A 19. században a balfi gyógyhely két fő létesítményt foglalt magában: a fürdőházat és egy vendégházat, az ún. kocsmát. A fürdőépületben a földszinten kialakított fürdőkamrákban (fából készült kádakban) folyt a kezelés, míg az emeleten lakószobákat alakítottak ki: 14 fürdőkabin, egy társalgószoba, kazánház, 11 vendégszoba és két konyha állt rendelkezésre. A kocsma 18 vendégszobából állt; két istálló és egy mészárszék is tartozott hozzá.
A szálláslehetőségek körét bővítette, hogy a 19. század elején a balfiak fapadlóval burkolták földpadlós házaikat, hogy a fürdővendégeknek megfelelő színvonalú szobákat tudjanak kínálni.
A város ebben az időben haszonbérlőknek adta át a fürdő és a kocsma üzemeltetését (külön-külön), általában nyilvános árverés útján. A bérlők azonban nem törődtek a fürdő állapotával, nem valósították meg a szükséges fejlesztéseket, így a létesítmény állapota, színvonala hanyatlásnak indult. Egy 1850-es években kiadott fürdőkalauz is megjegyezte, hogy a balfi fürdőre ráférne egy alapos átalakítás, mivel a fürdő épülete, a források és a park is elhanyagolt állapotú, a fürdőnek nincs állandó fürdőorvosa, a víz melegítése korszerűtlen, nem megoldott a vendégek szórakoztatása, és naponta csak két társaskocsi köti össze a fürdőhelyet Sopron várossal. A városnak bejelentett panaszok szerint a vendégek nyugalmát zavarta a rágcsálók elszaporodása, a környéken megjelenő „gyanús elemek”, a fürdő előtti téren tartott vásárok zaja és kellemetlen szaga is.
Mindezen problémák hatására a fürdő látogatottsága csökkent, a balfi gyógyhely hanyatlásnak indult. A vendégszám visszaesése a „kocsma” bevételeire is negatív hatást gyakorolt, ezért ezt a létesítményt is egyre olcsóbban tudták csak bérbe adni. Emiatt a város úgy döntött, hogy az érvényben lévő szerződések lejárta után már egyben adja ki a két létesítményt és a bérleti szerződésben feltételként előírta a fürdőtelep teljes megújítását is. Emellett arra is kötelezte a bérlőt, hogy minden évben 100 ingyenes kádfürdő utalványt adjon át a városnak; ezeket az ingyenjegyeket a városi főorvos javaslatára Sopron polgármestere utalta ki a rászorulóknak.
Ezekkel a feltételekkel 1887-ben Kuntzi Mihály vette bérbe 25 évre a fürdőtelepet és az ivókúrákhoz használt savanyúvíz kutat. Az új bérlő azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a vállalt fejlesztéseket nem hajtotta végre, csalt a számlákkal és a bérleti díjat sem fizette meg. Pereskedés és hosszú alkudozás után végül a város felbontotta a bérleti szerződést. Ezután még két bérlő próbálta meg felvirágoztatni a balfi fürdőt, de ők sem jártak sikerrel. Így a város a fürdő eladása mellett döntött.
Fotó: Dr. Wosinszki István portréja (készítette: Diebold Károly, 1941.)
Fotó: Kastélyszálló (forrás: MúzeumDigitár)
A balfi fürdő második virágkora a 20. század elején
A balfi fürdő második virágkora Wosinszki István ezredorvosnak köszönhető, aki 1898-ban megvásárolta a létesítményt a várostól. A fürdőhely presztízsét nagyban növelte, hogy Wosinszki révén immár állandó orvosa is lett a fürdőnek. Az új tulajdonos néhány nappal a vásárlás után megszerezte a gyógyfürdői minősítést is: egy 1876-os törvény alapján ehhez belügyminisztériumi engedélyre volt szükség, az engedély megadását pedig olyan feltételekhez kötötték, mint fürdőorvos rendelkezésre állása az egész fürdőidény alatt, gyógyszertár létesítése, fürdőszabályzat megalkotása és megfelelő higiénés viszonyok biztosítása.
Wosinszki jelentős fejlesztéseket valósított meg a területen: új kutakat fúratott (így a korábbi kettő helyett már öt forrás szolgáltatta a gyógyvizet), fürdőkórházat, szanatóriumot, munkáspanziót építtetett; a fürdő egy részét téli használatra is alkalmassá tette. Bővült a gyógyfürdő kezelések kínálata, olyan új gyógyszolgáltatásokat vezettek be, mint a villamos fényfürdő, a villamos kénfürdő, a hideg és meleg vizű kénes tükörfürdők, a vasas lápfürdő, a kénes ásványvízfürdő vagy a Reitler-féle szárazlevegő-fürdő. Modern orvosi eszközöket vásároltak, röntgen-laboratóriumot rendeztek be. Bevezették a telefont, kiépítették a közvilágítást, tenisz- és krikettpályát, zenecsarnokot, kávéházat létesítettek, fürdő könyvtárat rendeztek be. A fürdőszállóban 42 szoba, a fürdőépület emeletén 16 szoba, az ún. „Bécsi” házban pedig 16 elegáns lakóegység várta a vendégeket. A város pedig felújíttatta a savanyúvíz kutat (amelyet nem értékesített, hanem saját tulajdonban tartott). Wosinszki a fürdő marketingjéről is gondoskodott, rendszeresen jelentetett meg kiadványokat a fürdőről, a kínált gyógyszolgáltatásokról. Nagy hírverés övezte a lítiumos palackozott gyógyvíz forgalomba hozatalát is.
Ezek a fejlesztések Balfot az ország, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik kedvelt fürdőhelyévé tették. A fürdő látogatottsága nagymértékben növekedett, egyre több lett a szállóvendég is. Ekkortájt ugyanis a jómódú polgárok szívesen töltötték szabadságukat (akár 4-6 hetet is) valamilyen gyógyfürdőben.
Az első világháború alatt reumás katonák, majd az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai, főként brennbergi bányászok gyógyultak a létesítményben, emellett a fürdő fizető vendégeket is fogadott. A második világháború során a fürdőtelep több épülete elpusztult vagy megrongálódott. A világháborút követő államosítás után lassan megindult az újjáépítés, több új kutat is fúrtak a fürdőlétesítmények megfelelő vízellátásának biztosítására. 1975-re elkészült a hatemeletes modern, 650 ágyas új szanatórium, ahol már 24 fős személyzet gondoskodott az ide érkező betegek gyógyításáról. 1984-ben a szolgáltatások köre jelentősen bővült: kádfürdő, termálmedence, szénsavas és elektromos fürdő, vízsugármasszázs, elektro- és mechanoterápiás kezelések álltak rendelkezésre.
A balfi gyógyfürdőt 2004-ben ismét felújították. A mai Balfi Gyógyfürdőkórház három egységből áll: kórház és szanatórium, gyógy-kastélyszálló és gyógyfürdő alkotja a létesítményegyüttest.
Felhasznált irodalom: Güntner Péter, A balfi fürdő története (1865–1914), forrás: Soproni Szemle 1998. LII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM; Fürdőhely, ami akár Karlovy Vary is lehetett volna - Élmény Nektek (blog.hu); Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítás
Fotó: A gyógyfürdőkórház napjainkban (forrás: www.gyogyfurdobalf.hu)
A Gyógyfürdőkórház napjainkban
Balf fő turisztikai vonzerejét jelenleg is a Gyógyfürdőkórház jelenti. A kórház specialitása a mozgásszervi, ortopédiai és neurológiai betegségekben szenvedő betegek gyógyítása és kezelése; ennek érdekében a Reumatológiai Rehabilitációs Osztályon 220 ágy, a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon pedig 160 ágy várja a gyógyulni vágyókat – utóbbi osztályon nemcsak fekvőbeteg, hanem járóbeteg ellátás is zajlik.
A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályhoz tartozik a fizioterápiás részleg, amely kis-, közép- és nagyfrekvenciás gépparkkal, ultrahang- és magnetoterápiás készülékekkel felszerelt, a tornateremben ízületi mozgatókészülékek, szobakerékpárok, függesztőrácsok segítik a gyógytornás kezeléseket. A gyógyfürdő uszodájában Weyland vibrax és paraffinkezeléseket, TENS- és extenziós kezeléseket is végeznek, pakolásokat is alkalmaznak. Ezeken felül a kórházban egy radiológiai és laboratóriumi osztály is megtalálható.
Fotó: A gyógyfürdő napjainkban (forrás: www.gogyfurdobalf.hu)
A gyógyfürdőtérben jelenleg egy 28°C-os úszómedence és egy 34°C-os gyógymedence található. A fürdő wellness részében egy hatszemélyes jacuzzi, egyszemélyes pezsgőfürdő kád, szénsavas-kénes kádfürdő és illóolajos aroma kádfürdő várja a felfrissülni vágyókat, továbbá vízalatti sugármasszázs is igénybe vehető. A 2004-es bővítés eredményeképp egy Kneipp-féle vízgyógyászati részleg is kialakításra került, amely többek között egy taposómedencét és egy négyrekeszes váltófürdőt foglal magában, valamint egy változó hőmérsékletű Kneipp-féle leöntő kezelés is szerepel a kínálatban.
Kiegészítő terápiaként említhető az ivókúra. A balfi gyógyvíz, mint ivókúrára alkalmas víz története több mint 100 éves múltra tekint vissza; a víz palackozását már 1900-ban megkezdték. A balfi gyógyvizet 1980-tól ismerik el ásványvízként. A palackozóüzem előtt található ivókútból bárki megkóstolhatja a híres balfi savanyúvizet.
Fotó: A kastélyszálló napjainkban (forrás: www.kastelyszallobalf.hu)
A gyógyközponthoz tartozik a Balfi Kastélyszálló is. Az 1700-as években épített épület szobáinak antik- és stílbútorokat tartalmazó berendezése is tükrözi a hely szellemét. A háromcsillagos hotel összesen 44 férőhelyet kínál egy-, két-, illetve háromágyas, fürdőszobával, TV-vel és hűtőszekrénnyel felszerelt szobákban. A létesítményben közösségi terem, biliárdszoba, belső kert napozóágyakkal, reggeliztető terem is megtalálható, ingyenes wifi hozzáférés biztosított. A kastélyszállót üvegfolyosó köti össze a fürdő gyógy- és wellness részlegével.
„…kötelezvén … gyermekeiket és ezek utódait, hogy ezen Isten házát, Isten nagyobb dicsőségére örök időkön át fenn fogják tartani és gondozni” – olvasható a kápolna falán található fekete márványtáblán
A Szent József-fürdőkápolnát 1773-ban építették azzal a céllal, hogy a gyógyfürdőbe érkező betegek imádkozhassanak a felépülésért és hálát adhassanak a gyógyulásért. A kápolna bejárata felett Sopron város címere látható. Az oromfal fülkéjében Szent József szobrát helyezték el.
A késő barokk stílusú, egyhajós kápolna műemléki védelem alatt áll; falfestményei a magyarországi barokk művészet kiemelkedő alkotásai, a szobrok és képkeretek a soproni késő barokk legszebb művei közé sorolhatók.
A díszes rokokó oltár Sedlmayer Antal soproni kőfaragó mester munkája; két oldalán Szent Péter és Szent Pál aranyozott szobra látható. A tabernákulum tetején lévő képet (Mária a Szentlélek mátkája), valamint a mennyezeti freskókat a 18. századi festőművész, id. Dorfmeister István készítette (aki 1762-től Sopronban élt): a freskó azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor Krisztus a tó partján betegeket gyógyít. A falakon Szent Anna és Szent Joachim alakját festette meg a művész. Valószínűleg, bár nem biztosan, az oltárkép (Szent József a gyermek Jézussal) is az ő alkotása.
Miután Dr. Wosinski István megvásárolta Sopron királyi várostól a gyógyfürdőt, 1913-ban a fürdőkápolna is a tulajdonába került. Bár a II. világháborút követően a fürdőt államosították, a kápolna a Wosinski család tulajdona maradt. A leromlott állapotú kápolnát 2009-ben dr. Wosinski István dédunokája, Paul Szimak újíttatta fel, eleget téve ősei kívánságának, mely a kápolna falán található fekete márványtáblán olvasható: „Szent József tiszteletére 1773-ban épült kápolnát 1913. június 16-án vette át Sopron szabad királyi várostól örökös római gróf Dr. Wosinski István Balf gyógyfürdő tulajdonosa és neje Wosinski-Siemens Mária grófné kötelezvén Katalin, János, Ernő, István, Werner, József, Kázmér, Károly, Mária, Erzsébet nevű gyermekeiket és ezek utódait, hogy ezen Isten házát, Isten nagyobb dicsőségére örök időkön át fenn fogják tartani és gondozni." A kápolna északi oldalán található emlékművet Wosinski-Siemens Mária grófnénak állíttatták hálából a hadikórház katonái 1916-ban.
A Gyógyfürdőkórház körül elterülő 8 hektáros terület, az ún. angolpark – ősfás árnyas területekkel, sétányokkal, padokkal, tisztásokkal, virágos kertekkel és a parkot kettészelő patakkal – sétára invitálja a fürdővendégeket, hozzájárulva a pihenéshez és a gyógyuláshoz. A park területén a gyógyhely múltját őrző szoborrészletek, kőhidak fedezhetők fel.
Mitől „angol” az angolkert?
Az angolkert, vagy más néven tájképi kert egy kerttörténeti stílus és kertforma, mely az 1700-as évek végétől jelent meg először Angliában, majd a 19. század végén Európa-szerte. Szakítva a korábbi időszakra jellemző ún. barokk, vagy franciakertek pompájával, a 18. századi Angliában a parkok, kertek kialakításához a mintát a természet adta; így kerülték a mesterséges szabályosságot, a geometriai formákat és a szimmetriát. A virágokat elszórtan ültették; a fákat ligetszerű csoportokban telepítették. A növényfajokat az ökológiai igények szerint választották ki. A parkokat kisebb tavakkal, patakokkal díszítették és megtalálhatóak voltak ezekben kisebb épületek, építmények, szobrok is.
Szobrok az angolkertben
A fürdőkápolna előtt álló Immaculata-szobor az 1840-es évekből való. A Piéta-szobor 1706-ban készült: a pillér tetején Szűz Mária látható ölében a keresztről levett Jézussal. A faragott oszlop oldalain Krisztus kínvallatásának eszközei láthatók.
Fedezze fel a többi 18-19. századi szobrot, szobormaradványt is: a kőből készült nőalakokat, az érdekes részletekkel díszített régi szobortalapzatokat és a faragott kő díszítőelemeket (pl. oroszlánfejet)!
Egyéb látnivalók az angolparkban
A szobrok mellett egyéb érdekes építmények is fellelhetők az angolparkban. A patak felett régi kőhidak ívelnek át. Érdekes látnivaló a kígyót formázó figyelőkút (mely a felszín alatti vizek mérésére, állapotának monitorozására szolgál). A kastélyszálló közelében egy szökőkút található.
Felhasznált irodalom: Balfi Kirándulás portál, Sopron Anno portál
A Wosinskiak Sopron-Balfon
A Wosinski (más írásmód szerint: Wosinszky) ősi lengyel nemesi család több szálon is kötődik Balfhoz; a családi kripta a Szent Farkas Vártemplomban található.
Fotó: Dr. Wosinski István portréja (készítette: Diebold Károly, 1941.)
Dr. Wosinski István, orvos
Dr. Wosinski István katonaorvos 1898-ban megvásárolta Soprontól az 1700-as években épült barokk vendégfogadót és fürdőkápolnát. Az általa végrehajtott jelentős fejlesztésnek, modernizációnak köszönhetően nyerte el a létesítmény a gyógyfürdő rangot 1900-ban. Dr. Wosinski István az örökös római gróf címet viselte.
Fotó: Wosinski-Siemens Mária grófné emléktáblája
Wosinski-Siemens Mária grófné
Dr. Wosinski István felesége, Wosinski-Siemens Mária grófné emléktáblája a balfi fürdőkápolna északi oldalán látható. Az emléktáblát a hadikórház katonái állították hálából 1916-ban.
Fotó: Wosinszky Kázmér portréja (Adorján Attila reprodukciója, 1969.)
Wosinszky Kázmér (1895. október 15. Kismarton - 1967. október 24. Sopron), festőművész
Wosinszky Kázmér 1895-ben született Kismartonban; édesapja Dr. Wosinszki István, édesanyja Wosinski-Siemens Mária volt. A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd hazatért Balfra. Impresszionista stílusban festett, kedvelt technikája az akvarell volt. Az 1920-as években több nívós helyszínen is kiállították a képeit, így a budapesti Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és a Soproni Művészeti Kör tárlatain. 1967. október 24-én hunyt el Sopronban.
Képeit elsősorban a Fertő, a halászok élete és Balf ihlette, néhány műve a paraszti élet ünnepi eseményeit ábrázolja. Bibliai témákban is festett; freskói a balfi, sopronhorpácsi és a kópházi templomokat díszítik.
Tipp: Nézzük meg Wosinszky Kázmér freskóját Sopron egyik rejtett templomában, a Szent György-Dómtemplomban! (cím: 9400 Sopron, Szent György utca 7.; látogatható minden nap 8-18 óra között)
Fotó: Szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom freskója (forrás: www.cultiris.com)
id. Dorfmeister István
Id. Dorfmeister István (Pozsony vagy Bécs, 1729. – Sopron, 1797. május 29.), festőművész
Id. Dorfmeister István osztrák származású festőművész 1729-ben született. A bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1760-ban kezdett Magyarországon alkotni; 1762-től Sopronban lakott. Műveinek témáját részben a magyar történelemből merítette, de gyakran ábrázolt bibliai (főleg ószövetségi) jelenteket is. Alkotásai a Dunántúl számos egyházi épületét díszítik: freskói, oltárképei megtalálhatók, többek között, a csornai premontrei prépostságban, a celldömölki apátsági templomban, a sitkei római katolikus templomban, a kismartoni templomban, a pécsi székesegyházban, a mohácsi ferences templomban, a szigetvári plébániatemplomban. Emellett falfestményei megtekinthetők a sárvári várban, az egyedi Festetics-kastélyban, a zalaegerszegi vármegyeházán, a hegyfalui Gludovácz-kastélyban.
A balfi fürdőkápolna mellett számos más soproni épületben is fellelhetők id. Dorfmeister István alkotásai:
- Voss árvaház kápolnája (1772)
- Soproni bencés rendház lépcsőháza (1779)
- Ferences templom és rendház mennyezetképei és főoltárképe (1779–1780)
- Szent Mihály-templom oltárképe; (1780)
- Szent György-templom oltárképe (1780)
- Városháza egykori tanácstermének mennyezetképei (1782)
- A Szent Lélek-templom mennyezet-, fal- és oltárképei (1782)
Több festményét – így a Szigetvár ostroma, vagy a Mohácsi csata c. képeket – kiállították a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Jelenleg a Soproni Múzeumhoz tartozó Fabrícius-házban láthatók képei.
Tipp: Látogassunk el Sopron belvárosába és nézzük meg id. Dorfmeister István alkotásait a belvárosi templomokban, középületekben, múzeumokban!
A Nyulas Ferenc sétány árnyas területe kellemes lehetőséget kínál a könnyű testmozgásra. A senior átmozgató tornaprogram megerőltetés nélkül végezhető feladatokat tartalmaz, de természetesen az egyes gyakorlatok végrehajtása során legyünk tekintettel esetleges egészségügyi problémáinkra. A sétaprogramon való részvétel saját felelősségre történik.
Mozgás közben célzottan figyeljünk a légzésünkre: a légzésgyakorlatok segítségével több friss oxigénhez juthatunk, és egyúttal a méreganyagok is kiüríthetők a szervezetünkből.
Figyelem! Asztmások, tüdőtágulatban vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedők a légzésgyakorlatok előtt konzultáljanak szakorvosukkal.
Tegyük a kezünket a mellkasunkra és lassan, orron át szívjuk be a levegőt a mellkasunkba úgy, hogy a kezünk megemelkedjen. Tartsuk bent a levegőt 5 másodpercig, majd lassan fújjuk ki az orron vagy a szájon át (a be- és a kilégzés kb. ugyanannyi ideig tartson). Ismétlés: 3-szor
Tegyük a kezünket a hasunkra és az előző feladathoz hasonlóan szívjuk be a levegőt, de most a hasunkba úgy, hogy a kezünk megemelkedjen. Ismétlés: 3-szor
Nyújtózzunk fel magasra mind a két karral, közben szívjuk be orron át a levegőt, majd kilégzéssel engedjük le a karokat. Ismétlés: 3-szor
Sétáljunk tovább a következő állomásig.
Álljunk egyenesen, kis (csípőszéles) terpeszben. A gyakorlatok során, ha szükséges, kapaszkodhatunk a tanösvény táblába.
Húzzuk fel mindkét vállunkat, majd lazán engedjük le. Ismétlés: 3x
Tegyük a vállakra a kezeket és körözzünk a vállakkal előre, majd hátra (a könyökkel jó nagy köríveket írjunk le). Ismétlés: 3x
Nyújtsuk ki a karunkat oldaltartásba. Ebben a helyzetben körözzünk a karokkal aprókat előre majd hátra. Ismétlés: 5x
Ebből a helyzetből indulva (oldalra kinyújtott karok), könyökünket behajlítva érintsük meg a vállunkat úgy, hogy közben a felkar egyenesen egy helyben maradjon. Ismétlés: 3x
Emeljük a magasba az egyik kart, dőljünk meg a másik irányba és kicsit nyújtózzunk meg, majd emelkedjünk vissza középhelyzetbe. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik karral is. Ismétlés: 3x
A karokat kinyújtva, a kezeket elől összekulcsolva domborítsuk a hátunkat, majd egyenesedjünk ki. Ismétlés: 3x
Sétáljunk tovább a következő állomásig.
Álljunk egyenesen, kis (csípőszéles) terpeszben. A gyakorlatok során, ha szükséges, kapaszkodhatunk a tanösvény táblába.
Lassan, óvatosan döntsük a fejünket jobbra, majd balra. Ismétlés: 3x
Lassan, óvatosan fordítsuk el a fejünket jobbra (nézzünk át a vállunk felett), majd balra. Ismétlés: 3x
Egyenesen előre nézve húzzuk be az állunkat („tokásítsunk”), a fejtetővel nyújtózzunk felfelé. Ismétlés: 3x
Döntsük előre a fejünket, az állunkkal közelítsünk a mellkashoz. Ismétlés: 3x
Emeljük fel a jobb karunkat és próbáljunk átnézni a kar alatt. Ismételjük meg ugyanezt a bal karral is. Ismétlés: 3x
Tegyük tarkóra mindkét kezünket, húzzuk jól hátra a könyököt, majd lazítsunk. Ismétlés: 3x
Sétáljunk tovább a következő állomásig.
Álljunk egyenesen, kis (csípőszéles) terpeszben. A gyakorlatok során, ha szükséges, kapaszkodhatunk a tanösvény táblába.
Emeljük fel mindkét karunkat. Húzzuk hátra a könyököt, minél inkább hátra húzva a karokat (lapockák közelítésével). Ismétlés: 3x
A tanösvény táblába bal kézzel kapaszkodva, a jobb karunkat hátra nyújtva forduljunk hátra a felsőtestünkkel (a csípő maradjon mozdulatlan), majd végezzük el a gyakorlatot a másik irányban, a bal karunk kinyújtásával is. Ismétlés: 3x
Álljunk kisebb terpeszbe. Jobb könyökkel közelítsünk a bal térdhez (ha tudjuk, érintsük meg), majd bal könyökkel a jobb térdhez. Ismétlés: 3x
Nyújtott lábbal hajoljunk előre a föld felé. Addig hajoljunk csak, amíg a láb nyújtva marad – nem baj, ha nem tudjuk megérinteni a földet. Ismétlés: 3x
Csináljunk két-két lassú csípőkörzést jobbra, majd balra.
Emeljük fel a jobb karunkat és hajoljunk balra. Emeljük hozzá a bal karunkat is, és tartsuk meg néhány másodpercig ezt a pozitúrát. Emelkedjük fel, majd engedjük le a karokat. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik irányban is. Ismétlés: 3x
Sétáljunk tovább a következő állomásig.
Üljünk a pad szélére egyenes háttal. A lábakat tegyük csípőszéles terpeszbe, mindkét talp legyen a földön, az alsó és a felső lábszár 90 fokos szöget zárjon be.
A padon ülve, egyenesen tartva a hátunkat felváltva húzzuk fel az egyik, majd a másik térdünket a hasunkig. Ismétlés: 3x
Ülő helyzetben, a hátat egyenesen tartva nyújtsuk ki egyenesen előre az egyik lábunkat úgy, hogy közben feszítsük hátra a lábfejünket, majd engedjük le. Ezután a másik láb következik. A gyakorlat közben kapaszkodhatunk a pad szélébe is. Ismétlés: 3x
A pad szélén ülve, behajlított térddel terpesszük szét a lábunkat, majd zárjuk össze (a láb csak kicsit emelkedjen el a földtől). Ismétlés: 3x
Ülő helyzetben először emelkedjünk lábujjhegyre, majd álljunk sarokra. Ismétlés: 3x
Körözzünk először az egyik, majd a másik lábfejünkkel kifelé, majd befelé. Ismétlés: 3x
Álljunk fel és a két kart a magasba nyújtva vegyünk mély lélegzetet az orron át, majd a karok leengedésével fújjuk ki a levegőt. Ismétlés: 3x
Egészségünkre!
Jól esne még egy kis testmozgás? Keresse fel a gyógyvizes ivókútnál kialakított szabadtéri fitnesz parkot, vagy látogasson el a kisbalfi szabadidőparkba.
Ein feste Burg is Unser Gott (Erős vár a mi Istenünk) – a templom karzatán olvasható felirat az 1946-ban kitelepített német lakosság emlékét őrzi
Az evangélikus közösség nagy múltra tekint vissza Sopronban. A város kétnyelvűsége, azaz a németajkú lakosság jelentős száma miatt a lutheri tanok hamar eljutottak és elfogadottá váltak a soproni polgárság körében. Az 1520-as évek elején egy Kristóf nevű ferences szerzetes már lutheri szellemben prédikált a városban, a század közepére pedig a város polgárságának túlnyomó része evangélikus vallású lett. 1606-ban evangélikus latin iskola, 1674-ben állandó imaterem, majd fatemplom létesült a városban, és 1784-ben megépült a belvárosban a ma is álló első evangélikus kőtemplom. A 19. század végére már árvaházat, gyámintézetet, leányegyesületet, sőt olvasó- és ifjúsági egyesületet is fenntartott az egyház.
A II. világháború után a város németnyelvű lakosságának jelentős részét kitelepítették, így az evangélikus közösség is elveszítette gyülekezetének kétharmadát, míg az egyház ingatlanjainak nagyrészét államosították. A rendszerváltást követően az egyház szerepe ismét növekedett: jelenleg iskolákat és szeretetotthont is üzemeltetnek, és magyar és német nyelvű istentiszteleteket tartanak a soproni belvárosi és a balfi evangélikus templomban.
A balfi evangélikus gyülekezet már a 17. században létezett; akkoriban az istentiszteleteket egy kicsi imaházban tartották. 1609-ből már írásos források számolnak be templomjavításokról, azaz a falunak ekkor már saját temploma és lelkésze is volt. Jelenleg a balfi evangélikus gyülekezet a soproni egyházközösség része.
A ma is látható balfi evangélikus templom késő barokk épületét 1795-ben emeltette Balf németajkú lakossága. A kívülről dísztelen templom az útnak hátat fordít és tornyát is csak 1940-ben építették hozzá. Ennek az volt az oka, hogy II. József német-római császár, magyar és cseh király 1781-es türelmi rendelete engedélyezte ugyan a szabadabb vallásgyakorlást, így saját költségükön az evangélikusok is építhettek templomot (ott, ahol legalább száz, nem katolikus család élt), ugyanakkor csak olyat, amelynek tornya vagy harangja nincs és bejárata nem a közútról nyílik.
A templom egyszerű homlokzatú, dísztelen. A háromszintes tornyot süllyesztett nyeregtető választja el a templomhajótól. A templomhajó gerincén kettős kereszt áll. Belső tere félköríves záródású. Az eredeti, az építéssel egyidejűleg készült oltárnak mára csak a kerete maradt meg. Egykori oltárképén az Utolsó vacsora volt látható, mai oltárképe Kálvária témájú. Az oltár jón oszlopokkal és angyalokkal díszített. A fafedeles keresztelőkút harang formájú és ugyancsak 1795 körül készült. A karzaton olvasható felirat – Ein feste Burg is Unser Gott (Erős vár a mi Istenünk) – német nyelvű, amely az 1946-ban kitelepített német lakosság emlékét őrzi. Az oltár körüli angyalok megjelennek König Fülöp neves soproni orgonakészítő mester 1822-ben készült orgonáján is: két trombitáló és egy doboló angyalt láthatunk rajta.
Az orgonakészítő mester
König Fülöp (1781–1852) Sopron legelismertebb orgona- és hangszerkészítője volt. Szegény családban született, ötödik gyermekként. Keresztapja, Fabriczy Mátyás a Szent Mihály-templom orgonistája és karnagya volt, amely megalapozta Fülöp orgonák iránti érdeklődését. Bécsben inaskodott, Sopronban 1810-ben, vándoréveit követően telepedett le. A városban és környékén javította az orgonákat, de számos új orgonát is épített nemcsak hazai, hanem külföldi megrendelésre is. Nála tanult segédként például Dangl Antal, későbbi orgonaépítő mester is, akitől a Mátyás-templom, a Magyar Királyi Operaház és a Zeneakadémia orgonáit is rendelték.
König Fülöp orgonái
König Fülöp mester több mint 20 új építésű orgonájának többsége sajnos az idők során megsemmisült. A balfi evangélikus templomban látható orgonán kívül csak néhány alkotása maradt fenn hazánkban, pl. a nagycenki Széchényi-mauzóleum orgonája, melyen egykor Liszt Ferenc is játszott, a harkai evangélikus templom orgonája, valamint a somogyvári Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templomban található, országosan is egyedülálló, kétmanuálos, tizenhat regiszteres orgona.
Türelmi rendelet
II. József német-római császár, magyar és cseh király 1781-ben hirdette ki ún. türelmi rendeletét, melyben szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosított az evangélikusok (lutheránusok), a reformátusok (kálvinisták) és a görögkeletiek számára.
Felhasznált irodalom: Kormos Gyula: Sopron orgonaépítői az elmúlt öt évszázadban / Orgonaépítők a felvilágosodástól napjainkig (forrás: Soproni Szemle, 2002. LVI. évfolyam 4. szám); Balfi Kirándulás portál, Sopron Anno portál; Wikipédia
Fotó: Nagycenki Széchényi Mauzóleum orgonája (forrás: www.elmenynektek.hu)
König Fülöp, az orgonakészítő mester
König Fülöp (1781–1852) Sopron legelismertebb orgona- és hangszerkészítője volt.
Szegény családba született, ötödik gyermekként. Keresztapja, Fabriczy Mátyás a soproni Szent Mihály-templom orgonistája és karnagya volt, amely magyarázza Fülöp orgonák iránti érdeklődését. Bécsben inaskodott, vándoréveit követően 1810-ben telepedett le Sopronban. A városban és környékén javította az orgonákat, de számos új orgonát is épített, nemcsak hazai, hanem külföldi megrendelésre is. Segédként tanult nála például Dangl Antal, orgonaépítő mester, akitől később a budapesti Mátyás-templom, a Magyar Királyi Operaház és a Zeneakadémia orgonáját is rendelték.
König több mint 20 új orgonájának többsége sajnos az idők során megsemmisült. A balfi evangélikus templomban látható orgonán kívül csak néhány alkotása maradt fenn hazánkban:
- A nagycenki Széchényi-mauzóleum orgonáját 1819-ben építette, a hangszeren egykor Liszt Ferenc is játszott.
- A harkai evangélikus templomban található König Fülöp 1819-es alkotása.
- A somogyvári Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templomban lévő orgona szintén 1819-ből való. Az országosan is egyedülálló, kétmanuálos, tizenhatregiszteres orgona 2015-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország kincs díjat is.
- A Kővágóörsi evangélikus templom és a bozsoki templom orgonáját is König Fülöp építette.
Felhasznált irodalom: Kormos Gyula: Sopron orgonaépítői az elmúlt öt évszázadban / Orgonaépítők a felvilágosodástól napjainkig (forrás: Soproni Szemle, 2002. LVI. évfolyam 4. szám)
Tipp: A világörökségi Fertő-tájon tett kirándulás során nézzük meg König Fülöp restaurált orgonáit Nagycenken (cím: Széchenyi-Mauzóleum, Nagycenk – Temető, nyitva keddtől vasárnapig 9-17 óra között) és Hartán (cím: Evangélikus templom, Soproni u. 8.).
A Fertő déli partja és a Soproni-hegység között terül el a Soproni Borvidék, mely Magyarország történelmi borvidékeinek egyike. Teljes területe kb. 4300 hektár, melyből 1800-1900 hektárnyi területen termesztenek szőlőt. A borvidék két körzetre oszlik, a kőszegire és a sopronira. Utóbbihoz tartozik Balf is: a községben 16 gazda foglalkozik szőlőműveléssel, borászattal, mely tevékenység fontosságát a település címere is őrzi, benne a szőlőfürttel.
A soproni borvidék az ország egyik legrégebbi bortermő területe: leletek szerint már a kelták is foglalkoztak itt szőlőműveléssel i.e. 300 körül. A római korban a település fontos kereskedőváros volt a Borostyánút mentén. A népvándorlás időszaka alatt elpusztult Scarbantia város (a mai Sopron) környékére a 9. században német telepesek költöztek, feltehetően ők folytatták a szőlők művelését. A 13. században a soproniak már a Német-Római Birodalom irányában is kereskedtek boraikkal. 1277-ben IV. (Kun) László magyar királytól Sopron elnyerte a szabad királyi város címet, 1297-ben pedig királyi privilégiumként kapta, hogy az itt termelt bort szabadon, vám fizetése nélkül szállíthatják külföldre. A 14. századra a soproni borok országosan ismertek voltak, és Cseh- és Morvaország, valamint Szilézia (Lengyelország) piacaira is rendszeresen eljutottak. A 15. században Mátyás király kereskedelmi központtá tette Sopront és külföldről hozatott kékszőlő vesszőket (ekkor még elsősorban fehérborszőlőt műveltek itt). A török hódoltság idején Sopron fontossága felértékelődött, mivel szőlőterületei nem kerültek török kézre. A soproni borok iránti kereslet a 18. századig folyamatosan emelkedett.
A szőlőterületekre hatalmas csapást mérő filoxéravész Sopront a 19. század végén érte el. Ezt követően az újratelepítések során a kékszőlőfajtákat részesítették előnyben; ekkor terjedt el nagyburgundi néven a kékfrankos. A II. világháborút követően a nyugati piacok lényegében elérhetetlenné váltak a magyar gazdák számára, a német szőlősgazdák (az ún. poncichterek) jelentős részét pedig kitelepítették az országból. Az ekkoriban beinduló gépesítés és nagyüzemi termelés miatt a borok minősége jelentősen romlott. A rendszerváltást követően a szőlőültetvények nagy részét privatizálták, így újra létrejöttek a családi borgazdaságok, de Sopron, mint a „kékfrankos fővárosa”, csak lassan tudta visszanyerni a minőségi bortermelésben betöltött korábbi szerepét és jelentőségét.
A borvidékre speciális szubalpin klíma jellemző: fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, napos ősz és csapadékos, enyhe tél jellemzi a térség időjárását. A talajösszetétel változatos, de sokhelyütt meszes, melynek köszönhetően az itt készült borok tanninban gazdagok. A térség elsősorban a kékfrankosáról híres, de számos más kék- és fehérszőlő fajta is meghonosodott a vidéken. A gyakori szőlőfajták közé tartozik például a zweigelt, a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc, a Merlot, a Pinot Noir, a Syrah, a zöldveltelini, a Sauvignon Blanc, a Chardonnay, a Zenit és az Irsai Olivér. A soproni borok jellemzően közepes testűek és alkoholtartalmúak, friss és karakteres savtartalommal rendelkeznek.
Fenyőág vagy szalmaköteg?
Kedves és napjainkban visszatérő szokásként a ház előtti rúdra friss fenyőágat függesztettek ki a soproni gazdák, ha újbort, szalmaköteget, ha óbort mértek. Piros vagy fehér szalaggal pedig azt jelezték, hogy vörös- vagy fehérbort árusítanak-e.
Buschenschank és Lumpenglocke
A 16. században Sopron polgárai szabott áron, meghatározott időszakokban jogosultak voltak saját boruk kimérésére (úgynevezett „kocsmáltatás”): ezeket a házi kiméréseket nevezték „Buschenschank”-nak. A borfogyasztás miatt sok kihágás történt, ezért a városi tanács 1523-ban elrendelte, hogy este 8 órakor szólaljon meg a "Lumpenglocke" (lumpenharang), amely a borkimérések zárását jelezte.
A poncichterek
A soproni szőlőművesekre használt gyakori kifejezés a "poncichter". A szó a német "Bohnenzüchter" (babtermelő) szóból származik: a helyi borosgazdák ugyanis a szőlősorok közé ültetett zöldségek – elsősorban bab – termesztésével és árusításával egészítették ki bevételeiket. E hagyományra utal a Balfon rendszeresen megrendezésre kerülő Bor és Bab Fesztivál is.
Felhasznált irodalom: Sopron Anno portál; Borászportál; Soproni Kirándulás portál
Fotó: Weninger Pincészet
Balfi borászatok:
Bognár Sándor
Cím: 9494 Sopron, Fő utca 34.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Csonka István
Cím: 9494 Sopron, Fő utca 134.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Hauer Erik
Cím: 9494 Sopron, Fürdő sor 47.
Szolgáltatások: bor előállítása
Heiner Pincészet
Cím: 9494 Sopron, Petőfi utca 15.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés, bor palackozás
Kolonics Attila
Cím: 9494 Sopron, Óhegy utca 23.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés, bor palackozás, borkimérés, borkóstolási lehetőség csoportoknak előzetes egyeztetéssel – akár étkezéssel egybekötve
Kovács Ferenc
Cím: 9494 Sopron, Fő utca 24.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Lukács Miklós
Cím: 9494 Sopron, Petőfi utca 16.
Szolgáltatások: bor előállítása
Módos István
Cím: 9494 Sopron, Petőfi utca 13.
Szolgáltatások: bor előállítása
Nagy József
Cím: 9494 Sopron, Fertő utca 10.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Németh Antal
Cím: 9494 Sopron, Fő utca 79.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Szabó Gyuláné
Cím: 9494 Sopron, Akácfa sor 12.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Szabó Károlyné
Cím: 9494 Sopron, Bozi utca 40.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Szalai Béláné
Cím: 9494 Sopron, Fő utca 59.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Szalai Vince
Cím: 9494 Sopron, Fertő utca 17.
Szolgáltatások: bor előállítása, bor kannatöltés
Weninger Pincészet
Cím: 9494 Sopron, Fő utca 23.
www.weninger.com
Szolgáltatások: bor előállítása, borkóstolási lehetőség
Szita Pincészet
Cím: 9494 Sopron, Bozi utca 23.
Szolgáltatások: bor előállítása , bor kannatöltés, bor palackozás
Fotó: Soproni Borvidék (forrás: www.soproniborvidek.hu)
A Soproni Borvidék
A soproni borvidék a Soproni- és a Kőszegi-hegység lankáin és a Fertő partján terül el.
Ez az ország egyik legősibb bortermő területe. Régészeti leletek tanúsága szerint már a kelták is foglalkoztak itt szőlőműveléssel.
Területe 1600 hektár, ezzel az ország egyik legkisebb borvidéke. A borvidék két körzetből áll, a soproniból és a kőszegiből. A soproni körzethez Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron települések tartoznak. A kőszegi körzet Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes települések egy részét foglalja magában.
A terület klímája a Fertő hatására kiegyenlített, a tél nem túl hideg, a nyár mérsékelten meleg. Az Alpok felől fújó szélnek köszönhetően a páratartalom alacsony, fagyok nem jellemzőek. A táj mikroklimatikus viszonyai miatt magas a napsütéses órák száma (a vegetációs időszakban 1900 óra feletti). A termést a hosszú száraz ősz is kedvezően befolyásolja.
A talajadottságok vegyesek: a barna erdőtalajok mellett elterjedt a meszes és a löszös talaj, de a homokkő és a kötött agyagréteg is megtalálható itt, a magasabban fekvő területeken pedig előfordul a köves pala, a kalcit és a kvarcit is.
A táj domborzati viszonyai – a Fertő körüli dombok, a Soproni-hegység déli, keleti lankái – kedveznek a szőlőtermesztésnek. Az Alpok adta hűsítő hatás a vörösborok savtartalmában, íz- és illatvilágában is megmutatkozik.
A 19. század végéig a fehérbor készítés volt az uralkodó a borvidéken, a vörösborszőlő-fajták a filoxéravész után jelentek meg. A ma leginkább elterjedt szőlőfajták közé tartozik a Kékfrankos, a Zweigelt, a Cabernet sauvignon, Cabernet frank, a Syrah, a Pinot noir, a fehérszőlők közül pedig a Zöldveltelini, a Sauvignon blanc, a Chardonnay és az Irsai Olivér.
Felhasznált irodalom: Borászportál, Soproni Kirándulás
Fotó: Weninger Kékfrankos (forrás: www.vinoport.hu)
A Kékfrankos legendája
A Soproni Borvidék jellemző szőlőfajtája a Kékfrankos; Sopron a „Kékfrankos Fővárosa” címet viseli.
A szőlőfajta pontos eredetéről nincsenek információk, egyes források szerint Ázsiából származik és már a 18. században elterjed volt hazánkban, míg más források alapján csak a filoxéravész után (az 1890-es években) került Sopronba, majd az ország többi részére. Magyarországon először Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait „soproni kékfrankos" néven az 1830-as években. Hivatalos szőlőfajtaként 1956-ban ismerték el. Korábban nagyburgundi néven is hívták (bár nincs bizonyíték arra, hogy a szőlőfajtának köze lenne a Burgundiában elterjedt pinot családhoz); külföldön blaufränkisch (mely a magyar elnevezés tükörfordítása), limberger vagy lemberger és frankovka néven ismerték.
A kékfrankos bor gazdag, mélyvörös színű, erőteljes savgerinccel bír, csersavakban gazdag.
A kékfrankos nevének eredete máig ismeretlen. Egy legenda szerint a szőlőfajta és az ebből készült bor elnevezése a napóleoni háborúig vezethető vissza: amikor a francia katonák 1809-ben megszállták Sopront és környékét, a helyieknek szállást, ételt és italt kellett biztosítaniuk a számukra. Minden katonának mintegy 4 dl (akkori mértékegység szerint egy meszely) bor járt fejadagként. Aki ennél többet akart inni, annak meg kellett vásárolnia a bort a helyi gazdáktól: a borért a kék színű háborús bankóval fizettek. Így kapta a soproni bor a Kékfrankos nevet.
Felhasznált irodalom: https://www.origo.hu/tudomany/20180111-napoleon-ezert-lett-kekfrankos-a-neve-sopron-hires-boranak.html; vinoport.hu
Tudta? Scarbant várost a kelták alapították i.e. 300 évvel, a várost később a rómaiak Scarbantiának hívták, ma Sopronként ismerjük.
TIPP: Keressük fel a balfi borászatokat, kóstoljuk meg a helyi borokat!
Gróf Apponyi Albert 1846-ban született Bécsben, grófi családban. Bár Alsó-Ausztriában nevelkedett, magyar anyanyelven nőtt fel. Pesten és Bécsben jogot tanult; majd tanulmányait követően hosszabb ideig külföldön – Németországban, Franciaországban és Angliában – élt.
Hazatérte után politikai szerepet vállalt. Erőteljes és meggyőző szónoki képességeivel kiemelkedett a politikusok közül, így hamar vezető szerephez jutott pártjában. Felszólalt többek között az Országos Zeneakadémia létesítése mellett; követelte a kiegyezésben biztosított nemzeti jogok érvényesítését, közigazgatási és egyházpolitikai (vallásszabadsági) reformot sürgetett és küzdött a választójog kiszélesítéséért is. Ferenc József titkos tanácsadója és nemzetközi politikai küldöttségek vezetője volt. 1906-ban a második Wekerle-kormány kultuszminisztere lett. Miniszterségéhez fűződnek a néptanítók fizetésrendezéséről, az állami és nem állami iskolák jogviszonyainak szabályozásáról és az ingyenes népoktatásról szóló törvények.
Az I. világháborút lezáró 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetőjének kérték fel. Híres beszéde ellenére a nyertes hatalmak nem változtattak a Magyarország számára igen kedvezőtlen trianoni békediktátumon. Apponyi ezt követően a nemzetgyűlés tagjaként dolgozott tovább. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921 és 1923 között a Szent István Akadémia elnöke volt. Az 1920-as években tevékenysége a külpolitika irányába fordult: angol, német, francia és olasz nyelvtudásának köszönhetően több magyar delegáció külföldi tárgyalásait vezette, köszönhetően. Különböző magyarországi egyetemek, tudósok, illetve politikai csoportok ötször jelölték Nobel-díjra gróf Apponyi Albertet. Élete végéig aktív politikai, diplomáciai munkát végzett. 1933-ban halt meg Genfben.
Apponyi szerepe Trianonban
Az I. világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon Gróf Apponyi Albert beszédében azt kérte, hogy népszavazás dönthessen arról, mely területeket csatolják el az anyaországtól és melyek maradnak Magyarország részei. A kérést a győztes hatalmak nem vették figyelembe, így Magyarország területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét elveszítette.
A leghűségesebb város
Trianon után Sopron térségében harcok bontakoztak ki az osztrák csendőrök és a magyar lakosok között. A helyzet rendezése érdekében népszavazást írtak ki: az 1921. decemberében tartott népszavazás eredményeként Sopron, Ágfalva, Sopron-Bánfalva, Fertőrákos, Harka, Fertőboz, Balf, Nagycenk és Kópháza Magyarország része maradhatott. Azóta viseli Sopron a „Leghűségesebb város” címet.
Az Apponyi-szobor Balfon
Gróf Apponyi Albert bronz mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását 2001-ben avatták fel Balfon.
Fotó: Gróf Apponyi Albert a Magyar Állami Operaházban (forrás: Fortepan)
Fotó: Apponyi Albert gróf Trianonban (forrás: Wikimédia)
Fotó: Gróf Apponyi Albert portréja (forrás: Országos Széchényi Könyvtár)
Horváth Teri (1929. augusztus 18. – 2009. március 6.), magyar színésznő Rábatamásiban született földműves családban. Családjával 17 éves korában költöztek Balfra. A színészet iránti szeretete már fiatalkorában megmutatkozott: sokat szerepelt a falu tanítója, Jászai András (a híres színésznő, Jászai Mari unokaöccse) által rendezett színdarabokban.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre osztályába járt, osztálytársai között volt, többek között Psota Irén, Hacser Józsa is. A főiskola elvégzése után az Ifjúsági Színházban, később a Madách, a Jókai, majd a Thália Színházban játszott. Számos színpadi alakítása (pl. Légy jó mindhalálig, Bűn és bűnhődés) mellett játék- és tévéfilmekben is szerepelt: első szerepét 1948-ban kapta a Talpalatnyi föld című filmben, ezt követően még 30 filmet és 14 tévéfilmet forgatott, köztük olyan klasszikusokat, mint a Lúdas Matyi, az Egri csillagok, vagy az Indul a bakterház.
2009-ben hunyt el Budapesten, egy évvel férje, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész halála után. Búcsúztatására Budapesten, a Farkasréti temetőben került sor, de hamvait – utolsó kívánságának megfelelően – Balfon helyezték végső nyugalomra.
„Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzik. Színpadon és filmen egyaránt jól érvényesül egyszerű, eszköztelen játéka.” – írja a színésznőről a Magyar Színházművészeti Lexikon.
Díjak
1956-ban és 1964-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1969-ben érdemes művész díjat kapott, míg 1973-ban a Kossuth-díjat vehette át. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 1998-ban a 30. Magyar Filmszemlén életműdíjjal jutalmazták. 2002-ben megkapta a Hazám-díjat is.
Írói munkássága
Két könyve jelent meg: a Sári-gyöp című önéletrajzi írás, valamint a Fényben és árnyékban c. kötet, mely a művésznő világról, színpadról, a nagy elődökről és önmagáról szóló vallomásait tartalmazza.
Konfár Gyula (1933-2008), magyar festőművész
Konfár Gyula műveiben a világ spirituális megközelítését célozta meg, egyszerre ábrázolta a valóságot és a valóságfelettit. Átváltozások, illetve Napszakok címmel 1995-ben festett két képciklusa a 20. század magyar festészetének maradandó alkotásai. 1968-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.
„A szabadság nem csak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.” (Szerb Antal)
A Szerb Antal Nemzeti Irodalmi és Történelmi Emlékhely az 1944 telén – 1945 tavaszán a magyar határvidék munkatáboraiban elpusztított magyar zsidó embereknek állít emléket, köztük a híres írónak, Szerb Antalnak is.
A náci Németország 1944-ben létesített Balfon egy munkaszolgálatos tábort, azzal a céllal, hogy az elhurcolt zsidó származású kényszermunkásokkal és más foglyokkal kiépíttesse az akkori német-magyar határvidék védvonalát. A Németországot 1933 és 1945 között kormányzó Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, a politikai titkosrendőrség (GESTAPO) és az SS katonai alakulata a gyógyfürdő épületeibe települt. A balfi táborban – mely a soproni járás egyik legnagyobb ilyen létesítménye volt – kétezer foglyot helyeztek el istállókban, pajtákban. Közülük sokan életüket vesztették az embertelen körülmények és a bántalmazások következtében. A sok száz zsidó áldozatot tömegsírba helyezték: közöttük volt Szerb Antal irodalomtörténész-író is.
Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) a magyar irodalom kiemelkedő tehetségű és műveltségű alakja, olyan ismert regények szerzője, mint például az Utas és Holdvilág, vagy a Pendragon legenda, melyeket számos idegen nyelvre is lefordítottak. Zsidó származása miatt 1944-ben a fertőrákosi majd a balfi kényszermunkatáborba került, ahol 1945. január 27-én brutális bántalmazás következtében életét vesztette. A balfi tábor sok száz áldozata között volt Szerb Antal mellett Sárközi György költő, Halász Gábor esztéta és dr. Vasvári Miklós európai hírű ornitológus is.
A ma álló megrendítő alkotás Kutas László szobrász és Winkler Barnabás építész munkája, melyet 2008-ban adtak át, hogy örök mementót állítsanak a történelem egyik legsötétebb korszakának, az elhurcolt és meggyilkolt több száz magyar áldozatnak, köztük a neves művészeknek. Az emberalakokat formázó márványlapok az „erőltetett menetet” szimbolizálják, az egyes táblákon az áldozatok tábori sorszáma látható. A vártemplomot körülölelő falba beépítették a mai alkotás helyén egykoron állt régi Szerb Antal emlékmű egy részletét is: a kőbe faragott nyitott könyvön olvasható idézet – „A szabadság nem csak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.” – az író hitvallása.
Az áldozatok emlékét a II. világháború vége óta őrzik Balfon, a Templomdombon. 1948-ban avatták fel Füredi Oszkár soproni építész Szerb Antal Emlékművét, rajta a felirattal: „Ezen emlékmű látóhatárán belül 2000-nél több zsidó hittestvérünk esett áldozatul az 1944-45. évi emberi őrületnek. Itt 100-nál több mártír alussza örök álmát.” Ennek helyén 1968-ban új emlékművet emeltek: Fodor János bronzplasztikája a munkaszolgálatosok menetelését ábrázolta. A talapzatra helyezett faragott kőből készült könyvön Szerb Antal fenti gondolata volt olvasható. 2008-ban került ide a ma is látható emlékmű, örök emléket állítva a mártíroknak.
Halász Gábor (Budapest, 1901. július 4. – Balf, 1945. február / március?)
Halász Gábor kritikus, író; a két világháború közötti korszak egyik jelentős irodalomtörténésze, esztétája. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként dolgozott, rendszeresen publikált kritikákat, könyvismertetőket a Napkelet című lapban, a Nyugatban és a Protestáns Szemlében. Baráti kapcsolatot ápolt Babits Mihállyal, aki nagyra értékelte Halász irodalmi műveltségét, ízlését: feljegyzések szerint, ha valamilyen irodalomtörténeti kérdésben nem volt biztos, mindig azt mondta, „Kérdezzék meg Halász Gábort”.
Sárközi György (Budapest, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.)
Sárközi György magyar költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, műfordító, a Nyugat c. lap második nemzedékének kiemelkedő alakja. Első verseskötete, az Angyalok harca 1926-ban jelent meg, melyet további versek és regények követtek. Több lap – így a Pandora, a Válasz, később a Kelet Népe – szerkesztésében vett részt. Az ún. Márciusi Front politikai és szellemi mozgalom tagjaként harcolt az elnyomás, a kirekesztés, a szegénység ellen.
Vasvári Miklós (Szeged, 1898. máj. 7. – Balf, 1945. febr. 27.)
Vasvári Miklós ornitológus, a szegedi egyetem tanára, a Madártani Intézet munkatársa. A harmincas években kutatóutakat vezetett Kis-Ázsiában. A táplálkozástanban végzett munkássága kiemelkedő jelentőségű. Számos új madárfajt és alfajt mutatott ki a magyar faunában; érdemei közé sorolható a magyar ornitológus szakma megszervezése, irányítása is. A Magyar Madártani Egyesület minden évben megemlékezik a híres ornitológusról a Madarak és fák napján.
Felhasznált irodalom: Holokauszt Emlékközpont honlapja; Sopron Anno portál, Élmény Nektek portál, Wikipédia
Fotó: Szerb Antal portréja, 1945. (készítette: ismeretlen)
Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.), magyar író, irodalomtörténész
Szerb Antal Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban tanult, szenvedélye az írás iránt már itt megmutatkozott: ekkor írta első műveit (verseket, novellákat, esszéket). Az érettségi után egy évig Grazban tanult klasszika-filológiát, majd a pesti egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, magyar-német szakon. Itt doktorált 1924-ben. Egyetemi évei alatt jelentek meg első írásai több neves lapban, így a Nyugatban, a Napkeletben, a Minervában és ekkor kötött barátságot több irodalmárral, köztük Sárközi Györggyel is. Rendezőként, tanárként, irodalmárként dolgozott. Az 1930-as években jelentek meg olyan nagysikerű művei, mint az Utas és Holdvilág, a Pendragon legenda vagy A királyné nyaklánca. A Magyar Irodalomtörténet és a Világirodalom története című könyvei azóta is nélkülözhetetlenek az irodalom iránt érdeklődők számára.
Zsidó származása miatt alkotói tere 1941-től folyamatosan szűkült. 1943-ban és 1944-ben kényszermunkaszolgálatra hívták be: először Fertőrákosra, majd Balfra került. 1944 telén a balfi táborban az embertelen körülmények miatt már legyengült írót a nyilasok úgy megverték, hogy 1945. január 27-én életét vesztette. A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja negyvennégy éves volt.
Művei halhatatlanok maradtak nemcsak itthon, hanem világszerte is: az Utas és Holdvilág című regényét angol, német, lengyel, francia, olasz, spanyol, holland, szerb és hindí nyelvre is lefordították; a Pendragon legenda cseh, angol, német, spanyol, francia és bolgár nyelvű fordításban is megjelent.
„Halála a pótolhatatlanság minden veszteségérzésével, a nagycsaládtagnak és kedves örök barátnak kijáró fájdalommal sajog – legfennebb az a gyermekien babonás tiltakozás enyhíti, hogy nem, mégsem lehet igaz! Lehet, hogy ezt az érzést csak azoknak a halálhíre váltja ki az emberből, akiknek lelkét nem lehet elpusztítani – akik halhatatlanok.” – írta 1945-ben Szerb Antal halálhírének hallatán Jékely Zoltán író, költő.
Fotó: Halász Gábor portréja (forrás: Wikipédia)
Halász Gábor (Budapest, 1901. július 4. – Balf, 1945. február / március?), magyar kritikus, irodalomtörténész, író
Halász Gábor 1901-ben született Budapesten. Kisiskolás évei alatt megkeresztelték, református vallását élete végéig tartotta. Középfokú tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban folytatta, majd az egyetemen magyart, filozófiát és esztétikát tanult. A diploma után ösztöndíjasként egy évig a Sorbonne egyetemre járt, párizsi tartózkodása során ismerkedett meg Szerb Antallal, akivel életük végéig szoros barátságot ápoltak. Hazatérte után az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. Ekkor már rendszeresen publikált kritikákat, könyvismertetőket a Napkelet című lapban, a Nyugatban és a Protestáns Szemlében. 1928-ban megjelent, az Áruló Írástudók című írása felkeltette Babits Mihály költő érdeklődését is, akivel jóbaráti kapcsolatba került. Az író nagyra értékelte Halász irodalmi műveltségét, ízlését: feljegyzések szerint, ha valamilyen irodalomtörténeti kérdésben nem volt biztos, mindig azt mondta, „Kérdezzék meg Halász Gábort”.
Zsidó származása miatt 1943-ban kényszermunkatáborba került, ahonnan főnöke, Fitz József segítségével még haza tudott térni: ekkor bízták meg az országos jelentőségű Kossuth-emlékkiállítás megrendezésével. Azonban széles körben elismert tudományos munkássága, szakmai sikerei és barátai sem tudták megmenteni az életét: 1944-ben ismét kényszermunkatáborba vitték, ahol 1945. februárjában meghalt. Alig néhány héttel élte túl barátja, Szerb Antal ugyanitt bekövetkezett halálát. Utolsó, Weöres Sándornak írt levelében ezt írta: „…Sáncmunkára vagyok beosztva Balfon (Sopron mellett), otthontól és minden utánpótlástól elzárva. Velem volt Szerb Tóni is, de sajnos csak volt; tegnapelőtt temettük el...” Halász Gábor, a két világháború közötti korszak egyik jelentős irodalomtörténésze, esztétája negyvennégy évet élt.
Sárközi György (Budapest, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.), magyar költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, műfordító
Sárközi György 1899-ben született Budapesten. A váci piarista gimnáziumban, majd a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanult, ezt követően a budapesti tudományegyetem hallgatója volt. 1919-től az Athenaeum Könyvkiadónál dolgozott, lektorként. Első kötete, az Angyalok harca 1926-ban jelent meg. Több lap – így a Pandora, a Válasz, később a Kelet Népe – szerkesztésében vett részt. Szoros barátságot ápolt például Szabó Lőrinc és Németh László költőkkel, 1933-ban feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc író lányát. A verseskötetek mellett regényeket is írt (pl. Mint oldott kéve c. történelmi regény) és műfordított. 1936-ban elindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Részt vett az ún. Márciusi Front politikai és szellemi mozgalomban, amely a demokratikus átalakításért, a sajtószabadságért, a szegényparasztság felszabadításáért és a zsidóság igazságtalan megbélyegzése ellen állt ki.
1944-ben kényszermunkatáborba hurcolták el: 1945-ben halt meg a balfi táborban, földi maradványait tömegsírba helyezték. A Nyugat második nemzedékének kiemelkedő alakja negyvenhat éves volt.
Fotó: Vasvári Miklós portréja (forrás: www.mme.hu)
Vasvári Miklós (Szeged, 1898. máj. 7. – Balf, 1945. febr. 27.), ornitológus
Vasvári Miklós 1898-ban született Szegeden. Itt végezte iskoláit is; a szegedi egyetemen 1927-ben doktorált, majd az intézet adjunktusa, később főadjunktusa lett. 1921-től részt vett a Madártani Intézet munkájában. A harmincas években kutatóutakat vezetett Kis-Ázsiában. A táplálkozástanban végzett munkássága kiemelkedő jelentőségű volt. Számos új madárfajt és alfajt mutatott ki a magyar faunában is. Érdemei közé sorolható a magyar ornitológus szakma megszervezése, irányítása.
1944-ben elhurcolták, 1945-ben, negyvenhét éves korában a nyilas terror áldozata lett a balfi kényszermunkatáborban. Földi maradványai tömegsírba kerültek. De szakmai munkássága, elismertsége azóta is töretlen: a Magyar Madártani Egyesület minden évben megemlékezik a híres ornitológusról a Madarak és fák napján.
Fotó: Radnóti Miklós portréja (forrás: Wikipédia)
Erőltetett menet
A nácik nemcsak Németországban telepítettek koncentrációs táborokat, hanem azokban az országokban is, amelyeket annektáltak, vagy megszálltak: 1933 és 1945 között mintegy 40 000 tábort és más fogvatartásra alkalmas helyet létesítettek, ahol kényszermunkára fogták a fogvatartottakat vagy lemészárolták őket.
A Győr melletti Abdánál ölték meg Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költőt is. A Lager Heidenau kényszermunkatábor foglyait, köztük Radnóti Miklóst 1944 augusztusában – a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok – közeledése miatt, egy másik táborba, a Lager Brünnbe küldték. Az út során a kimerült, legyengült, éhező foglyok közül sokan életüket vesztették, de többen az SS és az ezzel kollaboráló magyar nyilasok áldozataivá váltak. Ebből az alkalomból írta Radnóti Erőltetett menet című versét.
Erőltetett menet
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
Bor,1944. szeptember 15.
Fotó: Páneurópai Piknik Emlékpark (forrás: www.paneuropaipiknik.hu)
Szétválasztva – Falak Magyarország és Ausztria között
Magyarország és Ausztria hosszú évtizedeken át fallal elválasztott volt: a második világháború végén az ún. Délkeleti Fal, a második világháborút követően a Vasfüggöny húzódott itt.
A Délkeleti Fal egy védmű volt, amely Pozsonytól a Dráváig húzódott, Magyarországot is érintve (a mai Magyarország és Ausztria között haladva). A védművet a náci hadsereg építette 1944 októberétől az előrenyomuló szovjet csapatok feltartóztatására. A védelmi vonal felépítésére összesen mintegy 110 ezer embert vetettek be, zömében hadifoglyokat és deportáltakat. Balfon 1944. december 4. és 1945. március 31. között folytak az erődítési munkák. Az embertelen körülmények miatt sokan már útközben, vagy a táborokban életüket vesztették. A fal nem tudta feltartóztatni az orosz hadsereget, ezért 1945 tavaszán a munkatáborokat kiürítették. A beteg, járóképtelen zsidókat meggyilkolták, az életben maradottakat pedig ausztriai koncentrációs táborokba vitték. Balfon és a környező településeken közel nyolcezer munkaszolgálatos, női és férfi kényszermunkás halt bele a hajszába, az éhségbe, a kimerültségbe, a betegségekbe, vagy esett áldozatul az SS kivégzőosztagainak.
A határ elválasztottsága a II. Világháborút követően is fennmaradt: a Vasfüggöny egy olyan kerítésrendszer volt, amely észak-déli irányban vágta ketté Európát, megakadályozva, hogy a keleti blokk polgárai nyugatra menekülhessenek. Magyarország ausztriai határvidékét 260 kilométer hosszúságban kísérte ez a komplex határvédelmi rendszer (a kezdeti aknazár helyére az 1970-es években elektronikus jelzőrendszert telepítettek). Ez a terület adott helyet 1989-ben a soproni Páneurópai Piknik eseménynek: debreceni kezdeményezésre, a Soproni Ellenzéki Kerekasztal által szervezett rendezvény Magyarország és Ausztria közötti barátságot építő eseménynek indult, amelynek keretében szimbolikusan megnyitottak egy, a régi pozsonyi út mentén található, 45 éve nem használt határátkelőt a burgenlandi Szentmargitbánya (St. Margarethen) és Sopronkőhida között, háromórányi időtartamra. A több mint tízezer főt megmozgató eseményt használták ki a keletnémet állampolgárok (akik már korábban röplapokról értesültek az eseményről) arra, hogy Ausztriába meneküljenek. A magyar határőrség az érvényben lévő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe. Ez az esemény vezetett el ahhoz, hogy a magyarországi ideiglenes menekülttáborokban összegyűlt 60 ezernél is több keletnémet állampolgár végül – a Németh-kormány döntése értelmében 1989. szeptember 10-én éjfélkor – szabadon nyugatra távozhatott. Három hónappal később pedig ledőlt a Berlini Fal. Ennek az eseménynek állít emléket az Európai Örökség Díjas soproni Páneurópai Piknik Emlékpark.
TIPP: Látogasson el az Európai Örökség Díjas soproni Páneurópai Piknik Emlékparkba, ha többet szeretne megtudni a Vasfüggöny történetéről! (Információk: www.paneuropaipiknik.hu)
Fotó: Füredi Oszkár által tervezett épület Sopronban (forrás: Soproni Hírek portál)
Bauhaus Sopronban – Füredi Oszkár építész munkássága
Füredi Oszkár építész Sopronban született 1890. november 3-án.
Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, majd a müncheni Építészeti Akadémián folytatta. Gyakorló éveit Münchenben H. Hocheder irodájában töltötte. Részt vett az I. Világháborúban, ahol súlyosan megsebesült, 1918 nyarán szerelt le. Hazatérte után megnyerte a soproni munkáslakásokra kiírt tervpályázatot.
Az építész a modern Sopron arculatának egyik formálója volt, úttörő kézjegye ma is fellelhető a város építészeti arculatában mind az ipari, mind a lakóépületek tekintetében: az akkori legkorszerűbb építészeti tervezési megoldásokat, technológiákat felvonultató tervei alapján készült, többek között, a Lőver Uszoda, a Soproni Selyemszövőgyár (akkor Trebitsh-féle selyemgyár) és a Soproni Pamutipar vasbeton szerkezetű ipari épületei, a nyerstégla munkásszállások, a brennbergbányatelepi óvoda, iskola, római katolikus templom, lakótelep, a Szent István akna összes üzemi épülete, de számos impozáns villát is tervezett a soproni Lőverekben (pl. Horn Vilmos-villa, Bettelheim Lipót-villa – Mikoviny-Hunyadi utca sarok). Több díjat nyert Ausztriában, Horvátországban is.
1945-ben a Soproni Építésügyi Igazgatóság vezetője lett, majd a Győri Tervező Vállalat soproni irodáján kiemelt tervezőként dolgozott. A Bauhaus egyik kiemelt hazai képviselője 1978. január 21-én hunyt el Sopronban.
TIPP: Látogasson el a soproni Lőverekbe, fedezze fel Füredi Oszkár épületeit!
A középkori templom a 15. században épült. Kezdetben a Miasszonyunk nevet viselte, és csak később – miután Szent Farkast a község védőszentjének választották – nevezték át Szent Farkas templomra.
Az egyhajós templom egyik különlegessége a nyugati oldalhoz épült torony. Az országos viszonylatban is ritkaságszámba menő architektúra alapja négyszögletes, a keresztmetszet az első párkányszint fölött viszont már szabályos nyolcszögűvé változik, és kő gúlasisak koronázza az építményt. A toronyalja dongaboltozatú, az emeleten tágas gótikus ablakok díszítik a tornyot.
A gótikus szentély felett keresztboltozat látható, a templomhajó dongaboltozatú, mely a 17-18. századi átépítés stílusjegyeit hordozza. A templom berendezése a 19. század második feléből való. Az oltárkép – mely Szent Farkast ábrázolja – Joseph Kastner bécsi mester munkája. A templomot Wosinszky Kázmér freskói díszítik. A kriptában a Wosinski család tagjai nyugszanak.
A templomot a török hódítás alatt (az 1600-as években) fallal vették körül; az erődszerű, lőrésekkel ellátott fal miatt kapta a vártemplom megnevezést. A balfi szőlőhegyen álló templom magaslati elhelyezkedése miatt a torony valószínűleg őrtoronyként funkcionált. A várfal sem tudta azonban megvédeni a templomot a török pusztítástól: 1686-ban a Bécs ellen vonuló török sereg jelentősen megrongálta az épületet. A fal legnagyobb részét mára elbontották, de helyenként még láthatók a lőréses erődfal részletei. A kapu feletti zárókövön olvasható az építés évszáma: 1653.
Szent Farkas
Regensburgi Szent Wolfgang (magyarul Farkas) püspök 924 körül született sváb családban. Pályáját tudósként kezdte, majd később szerzetesnek állt. 968-ban pappá szentelték, majd alig négy évvel később – akarata ellenére – Regensburg püspökének nevezték ki, ahol jelentős hatással volt a város szellemi életének fellendülésére. Később a prágai püspökség vezetője lett. Még pap korában Csehországban és Magyarországon is térített, és tanítója volt Szent István feleségének, Boldog Gizellának is. Püspökként is egyszerű, szerzetesi életet élt: szorgalma, szerény életvitele, érthető prédikáció miatt igen közkedvelt volt a nép körében. 994-ben halt meg. Sírja a regensburgi Szent Emmeram kolostorban található, melynél több csoda is történt. 1052. október 7-én avatták szentté.
Wosinszky Kázmér (1895. október 15. Kismarton - 1967. október 24. Sopron), festőművész
Wosinszky Kázmér 1895-ben született Kismartonban (ma: Eisenstadt). A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd hazatért Balfra. Impresszionista stílusban alkotott, kedvelt technikája az akvarell volt. Képeit elsősorban a Fertő, a halászok élete és Balf ihlette, de munkásságában megjelentek a paraszti élet ünnepi eseményei is. Bibliai témájú freskói a balfi, sopronhorpácsi és a kópházi templomokat díszítik. Az 1920-as években több nívós helyszínen is kiállították a képeit, így például a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és évente a Soproni Művészeti Kör tárlatain. 1967. október 24-én hunyt el Sopronban.
Temető
A templom körül temetőkert található, ahol néhány szép régi kő síremlék is fellelhető.
Felhasznált irodalom: Dr. Kormos Gyula – Poór Péter, Sopron és közvetlen környéke régi harangjai (megjelent: Arrabona – Múzeumi Közlemények 43/1; 2005); Csatkai Endre, A soproni harangöntés és tűzoltószerek gyártásának története (Sopron, 1942); Diós István, A Szentek élete, forrás: Magyar Katolikus Egyház honlapja; Sopron Anno portál
A Szent Farkas-vártemplom harangjai
A Szent Farkas-vártemplom gótikus tornyában két bronz harang található. A nagyobb, mintegy 75 cm átmérőjű, Szent Farkas névre keresztelt harangot 1924-ben, a Kisharangot 1926-ban öntötték. A nagyobb harang palástján a püspöksüveggel ábrázolt Szent Farkas egészalakos domborműve látható. A Kisharang palástját egészalakos bibliai alakkal díszítették (egy 1970. évi leltár szerint a Szeplőtelen Szűz Mária látható rajta, de a domborminta hibája miatt a személy nehezen kivehető).
Korábban egy harmadik harang is helyet kapott a templomtoronyban: ezt a legkisebb harangot a Szent József-kápolnába helyezték át a kápolna megrepedt harangjának kiváltására.
Balf mindhárom szakrális épületének (a Szent Farkas-vártemplomnak, a Szent József-fürdőkápolnának és az Evangélikus templomnak) harangjai Seltenhofer Frigyes és Fiai harangöntő műhelyében készültek az 1800-as évek második felében, illetve az 1900-as évek elején.
A híres Seltenhofer harangöntő dinasztia négy generáción át működött Sopronban. A négy generáció legidősebb tagja, az öntöde alapítója Seltenhofer Frigyes (Zwickau, 1800 körül – Sopron, 1846. február 6.) harangöntő volt, aki 1817-ben nyerte el a soproni polgárjogot, ezt követően telepítette át műhelyét Bécsből Sopronba. Vállalkozása a 19. század végére gyárrá nőtte ki magát, ahol a harangok öntése mellett tűzoltószerek gyártásával is foglalkoztak. Számtalan harangot készítettek a hazai és a környékbeli országok templomai számára: a harangok igen magas színvonalúak voltak, mind esztétikai kialakításukat, mind hangminőségüket tekintve. 5000. alkotásuk az 1926-ban készült Hősök harangja volt, amely a soproni evangélikus templom számára készült. A II. Világháború bombázásaiban a gyár jelentős károkat szenvedett el; az üzem be is fejezte működését.
A Seltenhofer dinasztia által gyártott harangok Sopron-Balf mellett megtalálhatók például a soproni Szent Mihály-templomban, a soproni Evangélikus templomban, a kőszegi Jézus Szíve-templomban, a zirci ciszterci bazilikában, a szombathelyi székesegyházban.
TIPP: Látogasson el a soproni Evangélikus templomba, ahol - a restaurálási munkának köszönhetően - a Seltenhofer-gyárban öntött harang eredeti hangja hallgatható.
„Ajánlható: gyomor, bél és veseműködés elősegítésére” – áll a balfi ásványvíz 1960-as évekből származó palackcímkéjén.
A balfi „savanyúvíz”, mely palackozva megtalálható országszerte a kiskereskedelmi üzletláncok polcain, 1980 óta elismert ásványvíz minősítésű.
A balfi víz palackozását már 1900-ban megkezdték: ehhez egy betongyűrűvel kiképzett kutat alakítottak ki, de emellett a lakosok továbbra is kijártak ide vízért kannákkal, üvegekkel. Az első palackozott „asztali víz” a Balfi Szent István Forrás nevet viselte: a palackcímke a magas lítiumtartalom jótékony hatásait méltatta, és külön kiemelte, hogy a víz „a bor színét és aromáját nem rontja”. A régi kút ma is látható a palackozóüzem mellett.
1951-ben a kutat felújították és a vizet hordókban szállították a soproni Ásvány- és Szikvízüzembe palackozásra. Később már Balfon, a jelenlegi üzem helyén végezték a palackozást, kisipari módszerekkel: ekkoriban a „Balfi lithiumos ásványvizet” kizárólag Sopronban értékesítették.
Az 1960-as években az üzem már a Győr-Sopron megyei Szikvíz, Üdítőitalgyártó és Szeszfőzde Vállalathoz tartozott, és a 1,5 és 0,5 literes csatos üvegekbe töltött ásványvízzel Győr-Sopron mellett Vas megyét is ellátták. Bár a kinyert ásványvíz eleve magas szabad CO2-tartalommal bírt, azt még tovább dúsították, hogy fokozzák az üdítő hatást és biztosítsák az eltarthatóságot. Ekkor a balfi vizet lítiumos ásványvízként forgalmazták: a palackcímkén megjelent Sopron jelképe, a Tűztorony és kiemelték, hogy a balfi gyógyvíz már a római korban is ismert volt.
Az 1970-es évekre a víz minősége jelentősen leromlott a környék beépülése, a mezőgazdaságban használt kemikáliák és a szennyvíztelep elhelyezése miatt; így a palackozást többször leállították. A jó minőségű, egészséges balfi víz kitermelésére az 1970-es évek végén két új kutat fúrtak: az egyik kénes, a másik nem kénes vizet szolgáltatott. Emellett felújították, modernizálták a palackozóüzemet is.
1985-ben már 3 kútból termeltek: ezzel a termelés az 1960-as évekhez képest megduplázódott, így ekkorra közel 8000 hektoliter ásványvizet palackoztak évente. Forgalomba hoztak szénsavmentes és szén-dioxiddal dúsított ásványvizet is; sőt, a nem kénes kútból nyert ásványvíz felhasználásával gyümölcs ízesítésű diabetikus üdítőitalokat is készítettek. A termékeket Sopron mellett Győr-Sopron megye más településein, valamint Szombathelyen, Esztergomban, sőt, a nyári hónapokban a Balatonon is értékesítették. Az 1990-es évek első felében a Kékkúti Ásványvíz Rt. folytatta tovább az ásványvíz palackozását, a cég újabb kutatófúrásokat végzett és 1999-ben egy új, 41,5 méter mély termelő kutat létesített. A 2000-es években a Pet-Pack Kft. elvégezte az üzem rekonstrukcióját, és újabb kutakat létesített, valamint új védőterületet jelöltetett ki.
2008 szeptemberében avatták fel az új balfi ivókutat, Sopron önkormányzata és a víz palackozásával foglalkozó Pet-Pack Kft. együttműködésében. A kerámia-eozin alkotást Takács Győző képzőművész-keramikus készítette a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában.
Zsolnay ivókút
Az eozinmázas Zsolnay ivókút díszes vízköpőiből folyó kellemesen hűvös gyógyvizet bárki szabadon megkóstolhatja. A kút lábazatát körben a Fertő-táj és a Hanság élővilágának néhány jellegzetes állat- illetve növényfaja díszíti: a szalamandra, a búbos banka, a nagy kócsag, a függőcinege, a ciklámen és a hízóka.
Palackozott balfi víz
A balfi természetes ásványvíz egyike annak a hat magyarországi ásványvíznek, amelyek oldott ásványianyag-tartalma literenként meghaladja az 1000 mg-ot (a balfi víznél mért, 1890 mg / liter kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonát tartalom az egyik legmagasabb). Jelenleg a balfi víz többféle kiszerelésben, szénsavas és szénsavmentes változatban, valamint többféle ízesítésben is kapható.
A világörökség Fertő-táj
Az ausztriai és magyarországi területeket is magában foglaló Fertő-táj – a Fertő tóval és az azt övező településekkel, területekkel – 2001 óta az UNESCO világörökség része. E környezet – a nagy öblökkel, a nádasokkal és a hansági szikes pusztákkal – számos madárnak biztosít ideális életfeltételeket, fészkelő- vagy táplálkozóhelyet, így a tó Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye.
Felhasznált irodalom: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása; MúzeumDigitár; Pet-Pack Kft. honlapja
Fotó: A balfi savanyú-kút régi képeslapon (forrás: www.bedo.hu)
A „Savanyúvizű-forrás” és a palackozott balfi ásványvíz
A fürdő vízellátását biztosító gyógyforrások mellett Balf határában egy ivóvízforrás is működött: az ún. „Savanyúvizű-forrás” a lakosok és a turisták szomját oltotta.
Fotó: A „Savanyúvizű-forrás”, 1985 (forrás: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítás)
1900-ban a savanyúvíz-forrás közelében egy 4,5 méter mély, betongyűrűvel kiképzett kutat hoztak létre a víz palackozásához. A palackozó a II. Világháború során használhatatlanná vált. A kutat 1951-ben felújították és a vizet hordókban szállították a soproni Ásvány- és Szikvízüzembe, palackozásra. Később a jelenlegi üzem helyén, kisipari módszerekkel állították elő a „Balfi lithiumos ásványvizet”.
Fotó: Az első palackozott ásványvíz címkéje (forrás: Dobos Irma)
Fotó: Palackcímke az 1960-as évekből (forrás: MúzeumDigitár)
Az 1960-as években a balfi kutak vize elszennyeződött a környék beépülése, a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek és a nem megfelelő szennyvízkezelés hatására, így palackozását többször leállították. A probléma megoldását a fúrt kutak jelentették: az 1970-es évek végén 2 új fúrt kutat hoztak létre (az egyik 34,6 méter, a másikat 29,5 méter mély volt) és védőterületet alakítottak ki a kutak körül. A palackozóüzem rekonstrukcióját követően így újraindulhatott az ásványvíz kitermelése és palackozása. Az 1980-as években a két kutat és a palackozót a Győr-Sopron megyei Szikvíz-, Üdítőitalgyártó és Szeszfőzde Vállalat üzemeltette. A balfi telepen ásványvizet, valamint citrom-, narancs- és almasűrítményből diabetikus üdítőitalt állítottak elő. Az üdítőkhöz a nem kénes vizet használták. 1984-ben közel 8000 hektoliter ásványvizet és 1000 hektoliter üdítőt palackoztak. A termékeket a gyógyfürdőben, Győr-Sopron megyében árusították, de szállítottak például Szombathelyre és Esztergomba, a nyári hónapokban pedig a Balatonra is.
Fotó: Ásványvíz palackozóüzem, 1985 (forrás: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítás)
Az 1990-es években a Kékkúti Ásványvíz Rt. végezte az ásványvíz palackozását Balfon. 1998-ban egy új, 41,5 méter mély kutat fúrtak a nagyobb vízhozam érdekében.
Felhasznált irodalom: Dr. Dobos Irma, A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása
A 2000-es évek elején az új tulajdonos, a Pet-Pack Kft. felújította a palackozóüzemet, új kutakat létesített és új védőterületet jelöltetett ki. A Pet-Pack Kft. ma Magyarország egyik legnagyobb ásványvíz-előállító cégcsoportja, a Balfi, a Visegrádi és a Pannon Aqua ásványvizek, valamint gyereküdítőitalok gyártója és forgalmazója. Szénsavmentes és szénsavas vizet is előállítanak itt. Utóbbi esetében a palackozott vizet – bár a víz eredetileg is tartalmaz széndioxidot – szénsavval dúsítják, mivel ez fokozza az üdítő hatást és a tartósításhoz is hozzájárul.
A palackozó két régi kútja kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos savanyúvíz, a 2. sz. kút emellett szulfidkén tartalmú. Mindkét ivóvízkút vizének összes oldott ásványianyag tartalma megközelíti a 3000 mg/liter mennyiséget. A gyógyvíz ivókúraként alkalmazva elősegíti a gyomor, a bél és a vese normális működését, a sejtek regenerációját, erősíti a csontozatot.
A Balfi ásványvizet forgalmazó Pet-Pack Kft. kommunikációjában kiemeli, hogy a Balfi ásványvíz magas ásványianyag tartalmának köszönhetően jótékonyan befolyásolja a hangulatot, segíti az izmok megfelelő működését, leköti a felesleges gyomorsavat és rendszeres fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás.
Fotó: Zsolnay ivókút
Az eozinmázas Zsolnay Porcelán
Zsolnay Miklós kereskedő 1853-ben alapított kőedénygyárat Pécsett, amelyet 1865-től fia, Vilmos vezetett és virágoztatott fel. A Zsolnay gyárban kezdetben terrakotta csöveket és más használati tárgyakat gyártottak, az 1870-es években indult el az épületkerámia termékek gyártása, a terrakotta helyett a jóval tartósabb pirogránit felhasználásával. 1877-re fejlesztették ki a speciális tűzzománc technikát. A világsikert az 1878-as Párizsi Világkiállítás hozta el a Zsolnay termékek számára: a világkiállításon nagy aranyérmet nyertek, a francia kormány becsületrenddel tüntette ki Zsolnay Vilmost, amelynek köszönhetően a termékek iránt jelentősen megugrott a kereslet. Több tengerentúli kiállításon is megjelentek dísztárgyaikkal.
1885-1886 körül kísérletezték ki az ún. eozin mázat: a színgazdag, fémes fényű máz a kerámiatárgyakon fémes csillogást hoz létre, és ezzel a magyarországi szecessziós építészet egyik kedvelt díszítőeleme lett.
Pirogránit építészeti kerámiáikat számos jelentős beruházáshoz – így pl. a budapesti Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Nagyvásárcsarnok, a Műcsarnok, az Országház, vagy a kecskeméti Városháza díszítéséhez – használták.
Fotó: A Fertő látképe
A Fertő-táj élővilága
A Zsolnay ivókút a Fertő-táj területén megtalálható több mint 300 madárfaj közül hármat mutat be, emellett a szalamandrával és két érdekes növénnyel is találkozhatunk a kút lábazatát díszítő táblákon.
Fotó: Búbosbanka (forrás: www.elobolygonk.hu)
Búbosbanka
A búbosbanka védett madarunk, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület háromszor is az év madarává választott (1989, 1990, 2015). Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik. Rovarokkal, lárvákkal, pajorokkal, kukacokkal és gilisztákkal táplálkozik, ezeket hosszú csőrével szedi ki a földből. Üregekben, főleg harkályok odvaiban költ. Fészekalja 5-8 tojásból áll. A tojó egyedül költi ki a tojásokat, de a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek – erre utal a madár számos népies neve, pl. büdösbanka, fostos bugybóka.
Fotó: Nagy kócsag, Ardea alba (forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park)
Nagy kócsag
A nagy kócsag (régies nevén nemes kócsag) a gémfélék családjába tartozó gázlómadár, a hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. A magyar természetvédelem címermadara. A világ nagy részén előfordul. Európán belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg, de az utóbbi időben egyre több madár át is telel nálunk. A nagy kócsag a növekvő magyarországi állomány (1800-3000 költő pár) ellenére fokozottan védett faj.
Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, lagúnák, árterek képezik. A nagy kócsag halakkal, kétéltűekkel, rovarokkal, kisemlősökkel táplálkozik.
A tavasz eleji (február, március) párzást látványos udvarlás előzi meg. Költőtelepeket alkotnak, elsősorban a nádasban, de esetenként a fákon is. Egy fészekalj 3-4 tojásból áll, a szülők felváltva költenek.
Fotó: Foltos szalamandra, Salamandra salamandra (forrás: wikipedia)
Foltos szalamandra
Magyarországon védett a kétéltűek osztályába tartozó foltos szalamandra. A szalamandra Magyarország hegységeiben honos, így a Soproni-hegységben is megtalálható. Elsősorban 400 és 1000 méter közötti magasságban, lomberdők vizes, árnyékos élőhelyein él. Rovarokkal, meztelen csigákkal, százlábúakkal, férgekkel táplálkozik.
Fekete alapszínét változatos mintázat – az élénksárgától a vörösig, foltokkal és csíkokkal – tarkítja. Bőre enyhén mérgező a mirigyekben termelődő váladéknak köszönhetően.
Érdekesség, hogy a szalamandra nagyon gyenge úszó, a lárváit mégis patakokba vagy csermelyekbe rakja le. A szalamandra lárváknak kopoltyúbojtjuk van és vízben élő apró rákokkal és férgekkel táplálkoznak. 4-5 hónap után alakulnak át szárazföldön élő szalamandrává.
Fotó: Függőcinege, Remiz pendulinus (forrás: wikipedia)
Függőcinege
A függőcinege a verébalakúak rendjébe tartozó madárfaj, amely Eurázsia nagy részén elterjedt. Magyarországi állománya a Fertő vidékén a legsűrűbb; stabil állománnyal bír, de védett madárfaj.
Függőcinegével elsősorban vizek mentén találkozhatunk; sokszor látni egy-egy nádszálba vagy fűzgallyba kapaszkodva. Jellegzetessége a fészke: a vízpartokon álló fűzfák ágaiba szővi bele lelógó zsákra emlékeztető fészkét – innen is kapta a függőcinege nevet. Ízeltlábúakkal, valamint a nád és gyékény magjaival táplálkozik. Évente általában kétszer költ, egy-egy fészekalj 5-8 tojásból áll.
Fotó: Hízóka, Pinguicula (forrás: www.fitoland.hu)
Hízóka
A hízóka a rencefélék családjába tartozó, lápi húsevő növény. Széles elterjedésű faj, Európa-szerte megtalálható. Alfaja, a lápi hízóka Magyarországon is honos, de élőhelye fogyatkozása miatt kipusztulóban van, biztosan csak a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található meg.
A hízóka 10-20 cm magas, tőlevélrózsás, lágyszárú évelő növény. Mocsaras réteken, tőzeglápokban, lápréteken fordul elő. Májusban, júniusban virágzik, a virág színe halványkék, ibolyaszín vagy sötétlila.
A növény rovarevő: a ragadós levelekre rászálló kisebb rovarok odaragadnak, a levélszélek felpöndörödésével a növény körbeveszi áldozatát és olyan emésztőenzimeket bocsát ki, amelyekkel feloldja zsákmányát.
Fotó: Erdei ciklámen, Cyclamen purpurascens (forrás: www.indafoto.hu)
Erdei ciklámen
Az erdei ciklámen a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett növényfaja. Az erdei ciklámen lomberdőkben, elsősorban bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben él, de fenyvesekben, cserestölgyesekben is előfordul. Virága – amely jellemzően rózsaszín, bíboros színű, ritkán fehér vagy lila – júliustól szeptemberig nyílik. Jellegzetesek a növény kékeszöld színű, szürkén foltos szív vagy ovális alakú levelei is.
Balf az UNESCO Világörökséghez tartozó Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj része. Felvételét a világörökségi helyszínek listájára Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte. A 2001-ben elnyert világörökségi státuszt a határ két oldalán található, nemzeti parkok által védett, változatos növény- és állatvilágával, népi építészetével, műemlékeivel, régészeti emlékeivel, valamint szőlő- és borkultúrájával érdemelte ki. A Fertő-táj olyan világörökségi kultúrtáj (azaz egyedi kulturális tájegység), amelynek értékét a földrajzi, természeti környezet és az emberi tevékenység együtt adja. A kultúrtáj magyar oldalához a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területe, valamint Sopron-Balf, Fertőrákos, Fertőboz, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd, Sarród és Fertőújlak települések tartoznak.
A Fertő
A Fertő (vagy Fertő tó) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, felülete 310 km2. Vízének magas a sótartalma. A mintegy 20 ezer éves sztyepptó és szikterület nagyobb része Ausztriához, kisebb része Magyarországhoz tartozik. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság szabályozása miatt a tópart jelentősen elnádasodott. Nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd mellett a madárvonulások idején láthatók itt cankók, partfutók, énekesmadarak is, de olyan ritka fajok is előfordulnak, mint például a vörösnyakú lúd, a vörös gém, a réti sas vagy a kékes rétihéja.
Aktív kikapcsolódás a Fertő-tájon
A Fertő-táj, így Balf környezete is kedvező lehetőséget kínál az aktív kikapcsolódáshoz. A városrészről rácsatlakozhatunk a Fertő körüli kerékpárútra, míg a Balfi-dombság kirándulási lehetőséget biztosít jelzett sétautakkal, kiépített pihenőkkel. A Fertő körül több tanösvényt is kialakított a Fertő-Hanság Nemzeti Park: igazi különlegesség a Fertő nádasába vezető, kenuval bejárható Vízi rence tanösvény, mely a Balf és Fertőrákos között található Csárdakapui-csatorna bejáratától indul.
A Fertő-táj osztrák oldala
Az ausztriai terület a Fertőzug (Seewinkel) Nemzeti Park területét, valamint Ruszt (Rust), Fertőmeggyes (Mörbisch), Oka (Oggau), Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen), Feketeváros (Purbach), Fertőszéleskút (Breitenbrunn), Sásony (Winden am See), Nyulas (Jois), Nezsider (Neusiedl am See), Védeny (Weiden am See), Pátfalu (Podersdorf), Ilmic (Illmitz) és Mosonbánfalva (Apetlon) településeket foglalja magában.
Felhasznált irodalom: Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja; UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság honlapja
Fotó: A Fertő látképe (forrás: www.legifoto.com)
A Fertő
Az ausztriai és magyarországi területeket is magában foglaló Fertő-táj – a Fertő tóval és az azt övező településekkel, területekkel – 2001 óta az UNESCO világörökség része.
A Fertő (tó) mintegy 20 ezer éves. A tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, felülete 310 km2. A Fertő egyúttal Európa legnyugatibb sztyepptava és szikterülete.
A tavat egyetlen folyó, a Vulka táplálja, amely az ausztriai Rozália-hegység és a Lajta-hegység vizeit összegyűjtve Fertőfélegyházánál torkollik a Fertőbe. A tó vízszintje erős ingadozású, különlegessége a viharos szelek idején előforduló ferde vízállás: ilyenkor akár 80 cm-es vízszintkülönbség is lehet a tó déli és északi partja között. A lefolyástalan vízben és az iszapban sok nátrium halmozódik fel, a víz ezért erősen sós és lúgos. Ez okozza a keleti partvidék szikesedését. A Fertő iszapját gyógyhatásúnak tartják.
A Fertő-táj természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű terület. Magyarországi partvidékén a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság szabályozása miatt a tópart jelentősen elnádasodott. A nádasok között kisebb-nagyobb foltokban gyékényes és telelősás állományok, a part menti területeken pedig magassásosok találhatók.
A terület gazdag állatvilágnak biztosít élőhelyet. Több száz gerinctelen faj található meg a területen, például a lápi szitakötő, a díszes légivadász, a farkos állaspók. A tó halfaunája nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő: a 35 itt megtalálható halfaj közül természetvédelmi jelentőségű a réti csík, a horgászokat pedig a nyurga ponty, a compó, a csuka és a süllő állomány vonzza. Országos jelentőségű a tó kétéltű és hüllő állománya: békák, gőték, unkák, varangyok élnek itt nagy számban. Számos lepkefaj is megfigyelhető. A védett ürge legnyugatibb hazai előfordulási helye a tó keleti partja, Mekszikópuszta.
A nagy öblök, a nádasok, a hansági szikes puszták számos madárfajnak biztosítanak ideális életfeltételeket, fészkelő- vagy táplálkozó helyet; a tó Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Nagy kócsag, bíbic, kanalasgém, nyári lúd mellett a madárvonulások idején láthatók itt cankók, partfutók, énekesmadarak is, de olyan ritka fajok is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, a vörös gém, a réti sas vagy a kékes rétihéja.
Felhasznált irodalom: Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja; wikipedia.hu
Tudta? A fertő szó jelentése mocsaras, agyagos, sáros: a Fertő vízterületének jelentős részét ma is nád fedi.
TIPP: Látogasson el a Fertő-Hanság Nemzeti Park által működtetett sarródi Kócsagvárba, ahol még többet megtudhat a Fertő élővilágáról! (bővebb információ: www.ferto-hansag.hu)
A Fertő-táj ősi szőlőtermelő terület, a helyi családok – a növénytermesztés és állattartás mellett –generációk óta foglalkoznak itt szőlőműveléssel és borkészítéssel. A Fertő tó közelsége miatt a térség halászati hagyományai is számottevőek. A települések – köztük Balf is – a népi építészet szép emlékeivel büszkélkedhetnek: e helyeken sétálva régi parasztházakkal, vincellérházakkal és parasztbarokk épületekkel is találkozhatunk.
Az utcaképet meghatározza, hogy a betörések és támadások ellen a házakat szorosan egymás mellé építették: így alakultak ki az utcás falvak a sűrűn egymás mellett sorakozó lakó- és gazdasági épületekkel.
A hagyományos beépítési forma az úgynevezett „nyújtott udvar” volt: a szalagszerű (keskeny, hosszú) telkeken, az utcára merőlegesen kialakított parasztházakban a helyiségek egymás után sorakoztak, míg a homlokzat az utcafrontra épült. A jellemzően szobából, konyhából, előtérből és kamrából álló lakóépület végéhez L-alakban kapcsolódtak a gazdasági létesítmények. Az épületeket döngölt agyagból, vagy levegőn szárított agyagtéglákból építették; jellemző volt a nádfedeles építkezés.
A 16. században a paraszt- és vincellérházak mellett megjelentek a polgári jellegű paraszti birtokok is, melyek épületei homokkőből épült kőépítmények voltak. A gazdasági épületek sorában meghatározó jelentőségűek voltak a pajták: Balf térségében téglával vegyes kőfalú, kőporvakolatos pajtákat építettek, melyeknek egyenes oromzatos nyeregtetejét cseréppel borították.
A 18-19. századi lakóépületek egyedi megjelenését a németajkú lakosság kulturális hagyományai alapozták meg. A Sopron környéki német házak apró egységei szintén egymás mögött sorakoztak, az egyes egységeket különálló tetőszékkel fedték, melyek magassága változó volt. Az L-alakú beépítés mellett az egymással szembenéző hosszú házas beépítés is megjelent. A lakóegységeket istálló és kamra követte, így az épület hossza sokszor a 100 métert is meghaladta. Csaknem mindegyik házhoz tartozott borospince is. Az utcai homlokzaton szimmetrikusan helyezték el a két ablakot. Az oromzat jellegzetes eleme volt a két padláslyuk, de esetenként faragott díszítőelemek is megjelentek rajta. Az alapok és pincefalak faragott vagy fűrészelt terméskőből, a felmenő falak vegyesen téglából, kőből és vályogtéglából készültek. Az ajtó- és ablaknyílások kőkeretesek és többnyire díszítettek is voltak, gyakran évszámos, vastáblás szárnyakkal záródtak.
A 19. században a barokk stílus dominált; több lakóépület is fennmaradt ebből a korból.
2020-ban helyi védelem alatt álló lakóépületek Balfon: Bozi utca 2., Fő u. 54., Fő u. 58. , Óhegy u. 4., Óhegy u. 29.
Felhasznált irodalom: A magyar népi építészet táji tagolódása a 18-20. században, forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár; Cseri Miklós, A Kisalföld népi építészete, forrás: Hungaricana Közgyűjteményi Portál
Fotó: Fő utca 35. (lakóház 1885-ből, fülkéjében az utazók védőszentjének, Szent Kristófnak a szobrával)
Fotó: Fő utca 76.
Fotó: Fő utca 90. (lakóház 1901-ből)
Fotó: Fő utca 102.
